Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

mint Pékár Imre (1838—1923), Kosutány Tamás (1848—1915), Liebermann Leó (1852—1926) és Hankóczy Jenő (1879—1939).

Gruzl Ferenc alkotásai közül először a Laborográfot kell emlegetnünk. E műszer tagadhatatlan előnye az egyszerűség, a vizsgálathoz szükséges minimális liszt mennyiség, a kitűnő eredmény ismételhetőség és a gyors válasz a búzaminőség kérdéseire. Laborográffal a kész tésztát vizsgálják, mérve a tészta nyújthatóságát. Az eredmény lerajzolt görbe, a laborogram. Ennek alakjából és területének nagyságából szabatos (egzakt) választ kapunk a búza minőségi értékeire, a liszt jellemzőire, nemkevésbé a liszt tésztájából süthető kenyér tulajdonságaira.

A Gruzl-féle búzatermesztési térkép tulajdonképpen kataszter, mely a tervezett minőség szerinti búzaátvétel és termesztés segédeszköze kívánt lenni. Előfutára a mai talajvizsgálatokon alapuló termesztési térképeknek. E műről leolvashatták azt, hogy az ország mely tájegységein azonosak a termesztési viszonyok. Tájékoztatott a legfőbb búzatermesztő körzeteinkről. Kijelölte azokat a vidékeket, ahol érdemes a búzatermesztést szorgalmazni, nagyon is figyelembe ajánlva a talajadottságokat, a csapadékviszonyokat és a megfelelő hőmérsékletet.

Ismerve hazánk meg a világ sütőiparának mai fejlettségét és fejlődési irányát, kétségtelen, hogy Gruzl Ferenc munkásságának egyik csúcsa az intenzív kenyértészta-dagasztás jelentőségének fölismerése, az elméleti alapok tisztázása, a szakaszos és folyamatos intenzív dagasztógép kidolgozása. Ezt a munkát jól kiegészítette — Gyárfás Annával együtt — kimunkált polifermentumos kovászolási módszer. A két téma együtt elvezetett e századvég intenzív módszeren alapuló kenyérgyártásához.

A búzaszemek hasadásának vizsgálatai fontos ismereteket adtak a molnároknak. Nevezetesen, a búzaszemek töréséhez akkor kell legkisebb erő, ha a hossztengelyre merőlegesen hatnak rá.

Gruzl Ferenc munkásságának megkülönböztetett értékei a könyvei, a tanulmányai, a szak- és népszerűsítő cikkei. Számuk vagy másfélszáz. Tudományos és szakmai értékük beleépült a magyar búza- és liszttudományba. E sajátságos értéken túl, a Gruzl-féle közleményekből nyomon követhető egy tudományág négy évtizedes fejlődése, sok-sok esetben emberhez méltó küzdelme.

Hasonlóan elismerésre méltó teljesítmény a mintegy 200 szakelőadása, közöttük számos rádió-előadása. Ha, például, 1945-re gondolunk, akkor feltűnhet lelkierejének nagysága. Jóformán a romok még füstölögtek, de ő már felállt az előadói emelvényre . . . Gruzl Ferenc évtizedeken át tanított. Nem volt rest, akár az egyetemen tanított, akár az inasiskolában oktatott. Egyaránt vállalta a molnárokat és a pékeket. S valóban oktató volt, a szó nemes értelmében. Mondanivalóját soha sem a saját tudósi mivoltához, hanem a hallgatóságához szabta. Kitűnően tudott összetettebb, bonyolultabb lényeget egyszerűen megmagyarázni. Ez egyébként az írásaira is jellemző. Könnyedén vezet és magyaráz a közleményeiben, mentes a fölösleges, a megértés folyamatosságát esetleg zavaró idegen szavak használatától.

669