Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc
hogy Magyarország mai területéhez tartozó Tiszántúl déli része volt a 10-es minőségi körzet. A többi tájegység ennél gyengébb körzetként szerepel a búzaminőség térképén. A második búzakataszter elkészítésére 1927-ben adott utasítást az akkori földművelésügyi miniszter. A munka kezdeteként, a behatárolás érdekében, az ország területét 11x11 kilométeres táblákra osztották. Már az első évben, tehát 1928-ban, a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás megalakulásának évében, 1257 búzamintát gyűjtöttek össze, egyenként 6—6 kg-os súlyban. Mielőtt a búzamintákat megőrölték volna, hat minőségjellemzőt vizsgáltak és mértek meg. Lisztté őrlés után pedig nem kevesebb, mint 17 jellemző adat meghatározásával foglalatoskodtak. Ilvképpen az újonnan létrehozott állomásnak 23x1257 = 28 911 vizsgálatot kellett végeznie. Az eredményeket 1929. év végén és 1930. esztendő elején, az ún. Búzanapokon Hankóczy .Jenő ismertette. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a búzakataszter összeállításának munkájából Gruzl Ferenc is bőségesen részesült, hiszen ekkor az állomás kémiai osztályát vezette (16. ábra). 16. ábra Gruzl mint a kémiai osztály vezetője a Frarinográf tanfolyam magyar hallgatóinak csoportjában; balról jobbra: Gruzl Ferenc, Weltzl Károly, Pokorny ( ?), Magassy Károly, Kovács Mihály és Kartal Alfréd (1934) SAKS «• 652
