Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

törzset , amelynek minőségétől a legtöbbet vártunk. Ezen megállapításunk főleg az 50-es és 60-as évekre érvényes, amikor még nem kellett számolni a búzalisztek enzimszegénységével és a sok új fajta más típusú lisztjével.”

Azokon az előnyökön túlmenően, amelyekről az előzőekben szóltunk, a méltató sokra becsüli még az alábbiakat is:

,,E módszer nagy előnye, hogy a vizsgálat után ugyanabból a tésztából elvégezhetjük a sikérmosást és megállapíthatjuk a sikér mennyiségét, valamint 5 g nedves síkért kimérve egyórás pihentetéssel, Gruzl módszere szerint, megállapíthatjuk a sikér tertilékenységét. A nedves sikér megszárításával ugyanezen mintából megkapjuk a száraz sikér mennyiségét. A nedves sikér adataiból — a jelenlegi sikérmosó rendszerünk és gépünk alapján — kiszámíthatjuk a vizsgáit minta fehérjetartalmát is. Az elmondottak alapján 20 g lisztből tehát a búzaminta öt különböző, nagyon értékes jellemzőjét határozhatjuk meg.”

Az előzőekből, de legfőképpen a bevezetőben mondottakból világosan következik, hogy mind a Gruzl-féle Laborográfnál, mind a Hankóczy-féle Farinográfnál, az 1970-es évektől kezdődő egyre nagyobb mennyiségű műtrágyázás egyenes következményeként, az összefüggések fokozatosan csökkentek. Ezt a lisztek fokozódó enzimszegénysége okozza. Fő okként a fajtatulajdonságot, a sok műtrágyát és a száraz időjárást emlegetik. Változást, mint említettük, lisztjavító szer adagolásával és intenzív dagasztással értek el.

Mindazonáltal ,,A laborográfos vizsgálatok, megfelelő agrotechnikai viszonyok között, nagyon alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal a nemesítési anyagból a legjobb minőségi típusokat már a korai generációban kiválaszthassunk” . . . (33. p.) Majd a gondolatsor így folytatódik: . . . ,,Eddigi tapasztalataink szerint a Laborográf ma arra alkalmas, hogy felhasználásával megállapítsuk a különböző tészták rugalmasságát, és a legrosszabb jellegű törzseket a nemesítési anyagból kiválasszuk.” (34. p.)

A fejezet végén a fejtegetések a következő összegzéssel zárulnak: „Végeredményben a laborográfos vizsgálatok nemesítésben való sikeres alkalmazása attól függ, hogy a különböző környezeti tényezők minőséget módosító hatásait milyen mértékben tudjuk csökkenteni. Minél több gátló hatást tudunk kikapcsolni, annál inkább jellemző a laborogram a liszt sütőipari értékeire.” (37. p.)

III. A Gruzl-féle búzakataszter

Ismeretes, hogy hazánk első búzakataszterét a bécsi gabonatőzsde készítette el 1885-ben. Ezen feltüntették a búzatermesztés minőségi körzeteit. Megjelölték a búzatermesztő körzetek főbb- és alsóbb határait. A sikér minőségét 10 értékszámmal fejezték ki, 10-es számmal tüntetve ki a legjobb minőséget. Itt nem részletezzük a minőségi körzeteket, legföljebb azt emeljük ki,

651