Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

Ezt a következtetést különféle minőségű lisztek tésztájával ellenőriztük és helyességéről meggyőződtünk.

A párhuzamos parabolikus görbék megmutatják tehát, hogy a diagram területnagyságát a tészta keménysége, ill. diagramm-magassága miképpen befolyásolja. így ki lehet számítani azt a szorzószámot, mellyel az átlagosnál keményebb vagy lágyabb tészta terület-számértéket megszorozva, a korrigált diagrammterületet kapjuk.”

Ezeket követően Gruzl számpéldával mutatja be az 1. táblázat korrekciós szorzószámainak számítási módozatát. Majd így összegez:

,,Ez az eljárás a liszt vízfelvevőképességének külön meghatározása nélkül, a tészta keménységétől független értéket szolgáltat, ami az eljárást gyorssá és egyszerűvé teszi." (P. I. kiemelése.)

*

Ám ha az előző idézetek bárkinek nem eléggé meggyőzőek, akkor annak figyelmébe ajánlható Dr. Pollhamer Ernőné: A búza és a liszt minősége (Budapest, 1981) c. kitűnő monográfiája. Ebben ugyanis a Laborográf használhatóságáról és hasznáról minden kétségen felül álló fejtegetéseket, több évtizedes gyakorlaton alapuló tapasztalati érveket találhat az érdeklődő. Jellemző, hogy Pollhamerné művében külön fejezetet szentelt a laborográfos minősítési módszernek. Mielőtt azonban erre rátérnénk, álljon itt a mű bevezetőjének néhány megállapítása.

— Mindaz, amit a szerző a monográfiában a Laborográfról közzétett, 1950- től kezdve, több mint két és fél évtizedes tapasztalatokra épült.

— Fölöttébb érdekes az, amit a Hankóczy-féle Farinográfról Pollhamerné leírt — idézzük —:

,,Az irodalmi adatokból kitűnik, hogy a farinográfos vizsgálatok eredményeivel a korábbi években elégedettek voltak. Ugyanakkor napjainkban előfordul, hogy jó farinográfos minősítésű lisztből sokszor nem lehet jó minőségű kenyeret sütni.” (21. p.)

— Pollhamerné szerint: ,,A farinográfos vizsgálatokra a továbbiakban is szükség van, annak ellenére, hogy a farinográfos értékszám és a kenyér térfogata között — a mai agrotechnika és a mai fajták esetében — jelenleg nincs összefüggés.” . . . (25. p.)

— A mű más helyén ez áll: „Sok évi adataink szerint a laborográfos vizsgálatok pozitív összefüggésben vannak a farinográfos vizsgálatokkal. Ennek megfelelően a laborográfos vizsgálatokra és a vizsgálatok adatainak korrelációjára érvényes mindaz, amit a farinográfos vizsgálatok bírálatával kapcsolatban elmondtunk. A Laborográf használhatóságát azonban több kísérletben is értékeltük.” (29. p.).

— Dr. Pollhamer Ernőné megállapította, hogy az 1970-es évektől kezdődően — főképpen a fokozott műtrágyázás következményeként — a laborográ-649