Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc
a műszer jelentőségéről vélekedtek: A mű 40—41. oldalán a következőket olvashatjuk : . . . ,,a belső minőség szerint történő búzaátvétel bevezethető legyen, ennek előfeltétele, hogy az ország különböző helyein sok olyan laboratórium nyerjen berendezést, ahol a gazdák által nagyszámban behozott búzák vizsgálata gyorsan és megbízhatóan elvégezhető. Tekintettel a szükséges laboratóriumok jelentékeny számára, a vizsgálati eljárásnak, illetve a készüléknek és az egész laboratóriumi berendezésnek lehetőleg olcsónak kell lennie. Emellett olyan munkamenetet igényel, mely szakember segítsége nélkül is elvégezhető. A Laborográf nevű műszer e célt szolgálja, amelynek működése a fenti feltételeket elégíti ki. Mivel kevés, mindössze 50 g búza vizsgálatát is lehetővé teszi, költséges kísérleti malom beszerzését sem igényli. Az eljárás az előírt módon készített tészta nyújthatóságát és a nyújtáshoz szükséges erők alakuláséit méri és diagram alakjában ábrázolja. Ezen diagram nagysága és alakja, úgynevezett minőségi értékszámmá alakítva adja a búza minőségi értékét/’ A későbbiekben megjelent tankönyvek is tartalmazzák a laborográfos búza- és lisztértékelési módszer ismertetését. Ilyenek: Reimer László: Malomipari anyagismeret ipari tanulók részére (1956); hasonló célra készült Leindenbach József: Anyag- és gyártásismeret (1964) c. munkája; élelmiszeripari technikumok szerzői munkaközössége írta a ,,Malom- és sütőipari anyagismeret (1952) I. és II. kötetét; továbbá egyetemi tankönyvként készült Rada István Tamás: Őrlő- és hántolóiparok c. (1955) nagyterjedelmű munkája, valamint ugyancsak Rada István Tamás tollából: A búza malmi megmunkálása (1951). De meg kell még említeni a következő műveket is: Dr. Ketter László: Természetismeret (1952); Enyedi László: Elektronit-oldatok ionjainak hatása a tészta kialakulására (1955); Járai Gy.—Dr. Jónap L.—Dr. Torbágvi-Xovák L.: Búza (1955). A Laborográf hazai alkalmazása és elterjedtsége mellett talán legnagyobb nemzetközi elismerése és sikere az a jugoszláv megrendelés volt. amelyben egy tételben 50 darab műszert rendeltek meg, a Laborográfot téve vizsgálóeszközeik középpontjába. Erről az újvidéki Dr. Palié 1946. október 20-án a következőket írta Gruzl Ferencnek: „Kedves Főigazgató Uram! E hó 21-én kezdődik a Szövetségi Növénytermesztő Kísérletügyi Intézetben, Beogradban, Dr. Ing. agr. Schöborn vezetésével, a különböző kísérletügyi intézetek és állomások kiküldött szakértői részére a laborograftanfolyam, mely 4—5 napig fog tartani. A résztvevők lesznek a laborográf-osztályok vezetői, mert a vetőmagrendelet értelmében a búzavetőmagok, az egész állam területén, kötelezőleg Laborograffal vizsgálandók. így itt elértük főigazgató úr kívánságának és küzdelmének célját. Remélhetőleg ez sikerül Romániában és Bulgáriában is, ahová Zsitopromettel kötött megállapodásom értelmében utaznom kell. Az illetékes jóváhagyások a minap megtörténtek. Hátra van még a kiutazás engedélyezése, melyet e héten várok. Szívélyes üdvözlettel, igaz híve: Dr. Palié.” 647
