Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

A földmívelésügyi miniszter nevében Keresztes Mihály államtitkár 1948- május 12-én arról értesíti Gruzl Ferencet, hogy a VII. Mezőgazdasági Iparok Kongresszusán ,,A búza- és lisztvizsgálatok egységesítése a Gruzl-féle Laborográf­­fál" című előadását a magyar és a nemzetközi bizottság elfogadta és . . . „érde­mesnek tartották arra, hogy a Kongresszus tárgyalási anyagába beállítsák és tárgyalási alapul elfogadják.” Végül még ez áll a levélben: „Ezek szerint munkakörében az Ön által képviselt tudományszakban Ma­gyarországot Főigazgató Úr dolgozata fogja képviselni. Mezőgazdasági iparunk érdekében nemzetközi szempontból igen értékes munkásságáért elismerésemet fejezem ki.” A következő évek munkálkodásának folyamatát leginkább Gruzl Ferenc irodalmi munkáinak és előadásainak jegyzéke mutatja. Ezeket nehéz rang­sorolni! A mindennapok munkáját segítő, népszerűsítő és ismeretterjesztő írások is tartalmaznak megmaradásra érdemes gondolatot. íme, néhány példa: 1948-ban új módszert vezetett be az üszkös termények fertőzöttségének meg­határozására. Ezzel a témával függ össze a „Dózsa Népé-ben megjelent: Védekezés a gabonaüszög ellen címet viselő írása (1948. október 31.). Az „.Agrártudomány' adott teret (1949. 5. sz.) a Búzatermesztésünk irány­elvei’' -ről szóló írásának. Ez kétségtelenül része az 1945 utáni magyar búza­­termesztés javításáért folyó munka történetének. Ebbe a tárgykörbe tartozik ,.Védekezés a gabonazsizsik ellen” c. cikke. A cím után akár rutinszerű írásra gondolhatunk, holott többről van szó. Itt ismertette azt az új gyakorlati eljárást, melyet zsizsikes gabonagarmada megtisztítására talált és ajánlott. 1950- ben tudtunkkal egyetlen témával foglalkozott, a ,,Búzamagvak hasadá­sával. (L. az előadások között). A téma bővített változata — Rajkai Pállal társulva (6. ábra) — az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet 1951—52. évi évkönyvében jelent meg (1953). Megállapították, majd további kísérletekkel teljesebbé tették a kezdeti tapasztalatot, hogy különböző irányból ható nyo­másra magvak hossztengelyükre merőlegesen hasadnak. Ennek az ismeretnek azután nagy szerepe volt Rajkai Pál szeletelőgépe megszerkesztésénél. 1951— 52-ben Gabona- liszt és lisztfeldolgozói alapismeretek előadója a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1951-ben publikálta a ,,Gyorsított kenyérkészítési eljárás” c. írását. Ismerve a mai kenyérkészítési módszereket, már e helyen is utalhatunk a téma megkülön­böztetett jelentőségére. Hogy ennek az alábbiakban külön fejezetet szentelünk, magyarázatra aligha szorul. Elegendő arra hivatkozni, hogy Gruzl aktív tevé­kenységének hátralevő éveit e tárgykör töltötte ki. Nem hiába! Ugyanis az említett időpontot követően a következő írásokat jelentette meg: ,,Polifermen­­tumos kenyérgyártás” (1954);,,Mindennapi friss kenyerünk” (1956); Továbbá — Gyárfás Annával társszerzőségben — három tudományos közlemény a polifer­­mentumról (1958). Éppen az utóbbiakkal összefüggésben kell megjegyezni, hogy 1951. december 632

Next

/
Thumbnails
Contents