Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

jobban megvilágítja az a tény, miszerint 1944 végén megtagadta az intézete Nyugatra telepítését.

Családi följegyzésekből tudjuk: Pesten, a Földmívelésügyi Minisztériumban már 1945. február 9-én jelentkezett szolgálatra. Nem sokkal később, 1945. március 23-án az intézetében is megkezdte a munkát. Először romokat takarítva el, kiemelve a még használható értékeket. Márciustól az őszi hónapokig rendbehozták a sérült intézetet, a javítható műszereket kijavították, pótolták a pótolhatók

Magatartását a Földmívelésügyi Minisztérium igazolóbizottsága 1945. május 30-án 69/1945. III. sz. alatt igazolta.

Már az előző dátumokból is érzékelhető az újrapezsdülő élet lendülete. Ez az elkövetkező hónapokban egyre nagyobb nekiiramodással folytatódott. Néhány adat erre: A magyar molnárság egyesülete, a Magyar Molnár Céh 1945. augusztus 5-én tartotta újraalakuló közgyűlését, melyen Gruzl Ferencet közfelkiáltással elnökké választották. Persze ez csak keret volt, amelyet tartalommal kellett megtölteni. Sokáig ez sem váratott magára! A megújult egyesület első előadását éppen Gruzl Ferenc tartotta, ,,A malomipar néhány időszerű kérdéséről'’ címmel.

Két évvel később, 1947. november 8-án, a Magyar Molnár-Céh esedékes közgyűlésén Gruzl Ferencet ismét elnöki teendőkkel tisztelték meg. A „korkövetelménynek” megfelelően a közgyűlésen a Magyar Molnár-Céh nevet Malomipari Tudományos Társaság névre változtatták.

Az új egyesület nem volt hosszú életű. 1949. április 11-én megtartott rendkívüli ülésen kimondták a Malomipari Tudományos Társaság megszűnését.

Az előző adatnál emlékeztetni kell arra, hogy 1949 februárjában — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tagjaként — megalakult a Mezőgazdasági Ipari Tudományos Egyesület (MITE). Ez magába foglalta az egyik legnagyobb iparágat, a malomipart is. Ekként Gruzl Ferenc — Göncző József és Kolostori József társaságában — még 1949 áprilisában megkezdte a MITE Malom- és Liszt feldolgozó Ipari Szakosztályának szervezését. Az alakuló ülést 1949. június 22-én tartották.

Még 1945-ben Gruzl Ferenc javaslatot készített állami kísérleti telepek létesítésére. Ennek keretében az ország 22 különböző földrajzi és meteorológiai viszonyú területén, az okszerű termesztés kérdéseinek tisztázására, kísérleti gazdaságok létesültek volna. Gruzl célja az volt, hogy javuljanak a termesztés körülményei, velük együtt a kísérletezés körülményei, de legfőképpen szaporodjanak a nemesített és törzskönyvezett vetőmagvak.

A Műegyetem Rektori Hivatala 1945. november 6-án kelt levelében ismételten fölkérte a ,,Malomgazdasági ismeretek” előadására, heti 4 órában. Noha a fölkérő levél novemberben íródott, az előadásokat már előbb megkezdhették, mert a fölkérő levélre Gruzl ceruzával ráírta a „jövedelmét”: IX: 1280,—; X: 4160,—; XI: 15 360,—. Ezek a számok nyilván a gyorsan romló Pengő kézhezvett összegét jelölik.

A közellátási miniszter 1946. február 1. hatállyal kinevezte a fővárosi sütő629