Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

Mint ismeretes, Szepessy jel évet kért a reá háruló feladatokhoz szükséges gyakorlat megszerzéséhez. Ez a tény a pest-budai malomipar felkészültségéhez viszonyítva, magyarázatul szolgál mindarra, ami a válságidők alatt az István gőzmalomban le­zajlott. 14 Két kis „Correspondendenzkarte” maradt fenn ,,Wien Weltausstellung” bélyegzővel ellátva, melyet Pékár Imre Rozsnyóra küldött nénjének. Az első 1873. 04. 29-én kelt a következő szöveggel: „Kiállítandó tárgyainkkal elfoglalva szíves üdvözletemet kül­döm innen. Éppen 11 éve, hogy Londonban ugyancsak így néztem elé a szakemberek legjobb csatájának, a békeszülte versenytér felszentelésének.” A második a kiállítási palotában kelt 1873. 05. 1-én du. 2 órakor a „világünnepély” megnyitása után és csak rövid üdvözletét tartalmaz. 15 Különös módon Szepessy Gusztáv igazgatót, aki szerződése értelmében az addigi üz­letvitelért, beszerzésért, értékesítésért, pénzügyekért és számvitelért egyszemélyben felelős volt, újra kinevezték igazgatónak, minthogy az újonnan választott igazgató rövidesen lemondott. [43. 21. p.] 1870 óta már harmadszor fordult elő, hogy a keres­kedők által megválasztott igazgatók rögtön leköszöntek és helyükbe minden alkalom­mal Szepessy Gusztáv lépett. 16 A visszatért Sesztina Lajos vasnagykereskedő elnöklete mellett 6 igazgatót választot­tak, akik közül kettőt: Szepessy Gusztávot és Mayer Emilt a malom közvetlen veze­tésével bíztak meg. A felügyelő bizottság 3 tagból állott. Mindannyian a földbirtokos­­kereskedő társadalomból kerültek ki bevonva például Yecsey Imre jómódú vállalkozót és építészt, vagy Berger Henrik gőzfűrész-tulajdonost. [72. 39. p. és 155. p.] 17 Nagybákay Rickl Antal: Simonffv Sámuel a debreceni nemes Kalmár Társaság kiváló tagja 1754—1821. Debrecen 1936. 18 Önérzetén ejtett sebet élete végéig sem tudta elfelejteni. Erre mi sem jellemzőbb, hogy amikor élete delén túl, már mint európai hírű műgyűjtő 1912-ben visszatért Debre­cenbe, hogy unokáinak bemutassa fiatalsága küzdelmeinek színhelyét, úgy a legidő­sebb unoka Pékár Emma útinaplója szerint nem látogatott meg senki mást, mint „Győrífy urat” és „Békéssi bácsit”, fiainak volt tanárát. 19 A találmány értékesítésének összege a vásárló kapacitásától függően változott. Arát a malom egy évben őrölt búza és rozs mennyisége határozta meg, amennyiben „vám­mázsánként” egyszer és mindenkorra 1/10 krajcárt fizettek osztrák pénzegységben. Ez például egy 100000mm kapacitású üzemnél 100 — osztrák frt-t tett ki. 20 A Pékár házaspár állandó kapcsolatban maradt Rozsnyóval és Pékár Rosinának írt naplószerű leveleiken keresztül tájékoztatták baráti körüket sorsukról. Ezek közé tar­toztak elsősorban a Sthymmel, Szontagh és Pósch családok. 21 A „grand prix”-t a „Budapesti nyolc gőzmalom együttes kiállítása” nyerte. 22 M. Tud. Akadémia M 5290/46 23 Gyula tehetségére jellemző, hogy kitűnő bizonyítvánnyal tért haza Bostonból. 24 M. Tud. Akadémia levéltára: Az Akadémia tiszteletbeli tagjának való ajánlás, 1921. 25 M. Lesz. és Pénzv. Bank 12. sz. üzleti jelentése 1881. Az üzleti jelentésben a következőket olvashatjuk: „A napirend utolsó pontjához ki­emelkedőnek tartjuk, hogy a közraktárak és az áruosztály körébe vágó teendők ellátása és az ebbeli munka folytonos szaporodása szükségessé tették, hogy az igazgatóság az áruosztály élére Pékár Imre úr személyében vezető igazgatót állítson. A kinevezett igazgató ezelőtt a debreceni István malom igazgatója volt és legközelebb a miniszté­rium megbízásából hosszabb tanulmányozási utazást tett és úgy előbbi működése mint a közelmúlt utazásai alatt azon szakmára, melyben most működni hívatva van, ala­posan kiképezte magát úgy, hogy az intézetnek ezen állásában remélhetőleg becses szolgálatokat fog tehetni. Ezen indokból, valamint a bankosztály vezető igazgatójá­nak esetleges helyettesíthetése indokából is, az igazgatóság kívánatosnak tartja az osztály vezető igazgatójának, Pékár Imre úrnak az igazgatóság kebelébe történendő felvételét és megválasztását és pedig ugyanazon időre, amelyre a többi igazgatósági tagok a múlt 1881 -ik év július 31-én tartott rendkívüli közgyűlés alkalmával megvá­lasztattak. 26 A M. Lesz. és Pénzv. Bank 12 sz. üzleti jelentése, 1882. 27 Dr. Schack Béla szerkesztésében megjelent „A magyar kereskedők könyve, 1909” című műben a következőket olvashatjuk a M. Lesz. és Pénzv. Bank történetéről: „Nagy sikerei voltak az intézetnek az Áruosztály keretén belül, amelynek magvát az 39 Műszaki nagyjaink VI. 609

Next

/
Thumbnails
Contents