Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre
6. táblázat A budapesti Viktória malom gazdasági eredményei köves és hengerszékes őrlésnél (közelítőleg az 1870-es évek végén) Pesti lisztszámozás A liszt neve Átlag lisztár (1874— 1883) Frt/100 kg Őrlemény mennviség [%] őrleményár [Frt] köves őrlésnél hengerszékes őrlésnél köves őrlésnél hengerszékes őrlésnél 0 Császárkivonat 22,78 6,5 8,0 1,4807 1,8224 1 Kivonatliszt 21,99 7,0 8,0 1,5393 1,7592 2 Főzőliszt 21,65 5,0 6,0 1,0825 1,2990 3 Főzőliszt 20,53 5,5 6,0 1,1291 1,2318 4 Kenyérliszt 19,38 5,0 7,0 0,9690 1,3566 5 Kenyérliszt 18,14 6,0 8,0 1,0884 1,4512 6 Zsemlyeliszt 16,70 15,0 5,0 2,5050 0,8350 7 Fehéres fejliszt 8 Vörös liszt 13,70 25,0 27,0 3,4250 3,6990 9 Takarmányliszt Finom korpa 4,055 25,0 25,0 1.0138 1,0138 Goromba korpa Összesen: 14,2328 14,4680 Kreuter táblázata nem közöl őrlemény árakat. Burchard-Bélaváry viszont igen. Mégpedig felsorakoztatja 1874 és 1883 közötti 10 év őrlemény árait, sőt ezek átlagát is (i. m. 59. p.). Mi az utóbbiakkal számoltunk, bemutatva azt, hogy a pesti Viktória malom részvényeseinek mekkora jövedelemtöbbletet adott a hengerszékes őrlés (6. táblázat). Az utóbbi táblázat lényegét kiemelve, köves őrlésnél 100 kg búza őrleményeinek értéke 14,2328 Frt; hengerszékes őrlésnél pedig 14,4680 Frt. A kettő különbsége: 0,2352 Frt/100 kg a hengerszékes őrlés javára. Ez látszólag nem sok. Ám ha az évente megőrölt 190 000 métermázsa búzára vetítjük a különbséget, akkor a hengerszékek jóvoltából 44 688,— Ért többletprofittal számolhattak. Ugorjunk vagy tíz évet, egyenesen a millennieum évébe! Matlekovits Sándor (1842—1925), az ezredik év magyar malomiparát jellemezve így fogalmazott (Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Második rész. Bp., 1898. 201. p.): ,,Az őrlés részint malomkövekkel, részint hengerekkel történik. A hengerlés az újabb malmokban nagy szerepet játszik ugyan,de azért a malomkövek még a hengermalmokban is rendesen használtatnak a gabona hegyének lekoptatására és a finomabb dunsztok [dercék] megőrlésére. Két malomkő egy őrlőjáratot képez. Az erre vonatkozó kimutatást a 202. oldalon közöljük. A malomkőjáratok száma tíz év alatt (1885—1895) csak 17%-al emelkedett; minthogy azonban az újabb berendezések rendszerint hengerekkel történnek, a berendezések ezen részét a következőkben adjuk.” 56 Műszaki nagyjaink VI. 561
