Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Ádám András - Dr. Dömösi Pál: Kalmár László
II. Személyes jellemzés 1. Főbb életrajzi adatok Kalmár László 1905. március 27-én született a Somogy megyei Alsöbogátpusztán2 többgyermekes uradalmi intéző fiaként. Mivel apja csakhamar állást változtatott, gyermekéveit Sárszentágotán3 töltötte. Itt végezte el az elemi iskola osztályait, majd Budapesten volt az I. kerületi állami gimnázium diákja, azután (1922 és 1927 között) a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika—fizika szakos hallgatója. Szüleit korán elvesztette (apját 9 éves korában, anyját a gimnáziumi évek végén), ezért diákéveiben anyagi rászorultságból rendszeresen végzett óraadást magántanítványok részére. Felsőbb gimnáziumi éveiben tanára volt Dávid Lajos, a neves matematikatörténész; egyetemi tanulmányai alatt Fejér Lipót és Kürschák József professzorok hatottak rá leginkább. Hallgató korában a hírneves Eötvös József kollégiumnak volt tagja, amely csak jó képességű diákokat fogadott falai közé, és ahol élénk közösségi, kulturális és tudományos élet folyt. Miután egyetemi tanulmányait befejezte és ezzel egyidejűleg doktori címet is szerzett, Kalmár László 1927. őszén munkásságának élethossziglani színhelyére: a szegedi egyetemre került. Kezdetben az Ortvay Rudolf vezetése alatt álló elméleti fizikai tanszéknek volt tanársegéde, minthogy a matematikai tanszéken nem volt szabad állás. Már a húszas évek végén részt vett a matematikai tárgyak oktatásában a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán és az egyetemen; 1930-ban pedig adjunktusi állást kapott az egyetem (később a Bolyaiakról elnevezett) matematikai intézetében. Itt kezdetben Haar Alfréd, később Riesz Frigyes tanszékén tevékenykedett. Még 1929-ben döntő indítékokat hozott számára göttingeni tanulmányútja; ott-tartózkodása során ragadták meg érdeklődését a matematikai logika kérdései, és Göttingenben a kor jónéhány nagy matematikusának — sorukban a nagyok között is kimagasló David Hilbertnek — személyes közelségében, az elmélyült kutatómunka légkörében gyarapíthatta tudását. A szegedi egyetemen 1932-ben magántanárrá habilitálták az aritmetika és analízis tárgyköréből; 1945-ben nyilvános rendkívüli, 1947-ben nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezést kapott a felsőbb mennyiségtani tanszékre. (Tanszékét később „matematikai analízis”, majd ,,a matematika alapjai és számítástechnika”, 1971-től „számítástudományi” tanszéknek nevezték.) Emellett 1957-től kezdve kutatóintézeti csoportot majd osztályt vezetett, 1963-tól az egyetem kibernetikai laboratóriumának is vezetője volt. 2 Kaposvártól kb. 20 km-re északra fekvő település, amely közigazgatásüag Edde községhez tartozik. 3 Székesfehérvár és Sárbogárd közötti község, az utóbbihoz közelebb. 52
