Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Romvári Pál - Dr. Béres Lajos: Zorkóczy Béla

1974. október 21-én „A hegesztés paramétereinek megválasztása” c. előadást tartott a GTE miskolci szervezetének hegesztési szakosztályán.

1975 októberében bevezető előadást tartott Győrött, a GTE Hegesztési T anácskozásán.

1976 áprilisában a TMB postumus, a műszaki tudományok doktorának nyilvánította az 1975 márciusában benyújtott tudományos tézisei alapján.

II. Dr. Zorkóczy Béla professzor alkotó munkája, műszaki oktatói tevékenysége

Az olasz hadifogságból hazatérve kezdte meg Zorkóczy Béla egyetemi tanulmányait Budapesten, s a gépészmérnöki oklevelét 1924. november 13-án szerezte meg. A nagy szorgalommal tanuló fiatal emberre a Budapesti Műszaki Egyetem Jogelődjén a Mechanikai Technológiai Intézet akkori professzora, Rejtő Sándor már korán felfigyelt, s Zorkóczy professzor elbeszéléseiből tudjuk, hogy harmadéves korától rendszeresen látogatta a tanszéket, és ott néhány féléven át demonstrátorként is tevékenykedett. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy 1923-ban Rómában tartott Nemzetközi Diákkongreszszusra Őt is kiküldték. A tanszéken folyó kutatómunkák érdekessége, Rejtő professzor rendszerező tevékenysége, széles körű érdeklődése a fiatalemberben mély nyomot hagyott; ezidőben jegyezte el magát örökre a műszaki tudományok művelésével, kutatásával — amelytől mintegy tíz évvel később átmenetileg és látszólag elkanyarodott.

Érdeklődése felkeltésében minden bizonnyal jelentős szerepe volt nagynevű professzorainak is; az 1921/22-es tanév második félévében pl. leckekönyvének tanúsága szerint többek között Bánki Donát. Herrmann Miksa, Rejtő Sándor, Dr. Pattantyús-Á. Géza, és Zipernowsky Károly professzorokat hallgatta.

Zorkóczy Bélát 1924. november 13-án avatták gépészmérnökké, s már másnap elfoglalta munkahelyét. Figyelemreméltó, hogy megbízása szeptember 1-től visszamenőlegesen történt. Még ezévben négy hetes tanulmányutat tett Németországban, ahol Rejtő professzor megbízásából Berlin, Lipcse és München nagyobb üzemeiben elsősorban a korszerű hegesztőeljárásokat tanulmányozta. Ez a technológia abban az időben nálunk jórészt még ismeretlen volt, s az egyetemen sem oktatták, bár elbeszéléséből tudjuk, hogy az első magyar hegesztődinamót a Lakos és Székely-féle cég készítette 1910-ben, s a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság néhány évvel később már rendszeresen használta a villamossínek kötő- és javítóhegesztéséhez. Rejtő Sándor profeszszor pl. az 1915-ben megjelent könyvében [1] még forrasztásnak nevezi az ömlesztő hegesztést, érdeme azonban, hogy annak előnyeit felismerve alaposabban kívánja tanulmányozni. Erre az alaposabb tanulmányozásra és az oktatás bevezetésére azonban az I. világháború miatt csak tíz évvel később kerülhet sor, amikor németországi tanulmányi útjáról Zorkóczy Béla hazatér.

24 Műszaki nagyjaink VI.

369