Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Szénássy Barna: Bolyai Farkas
Ám életének az alakulása is arra késztette, hogy műszaki kérdésekben alaposabb jártasságra tegyen szert. Ismeretes például az, hogy az erdélyi főkormányszék 1820-ban pályázatot hirdetett az erdélyi kamarai erdők főfelügyelői állásának a betöltésére. Bolyai Farkas megpályázta az állást, különböző helyekre három kérvényt is benyújtott, ezen felül pedig alaposan fölkészült a remélt új beosztásra. (Nem nyerte el.) Minden elérhető erdészeti és kertészeti munkát áttanulmányozott, de nem állt meg a tanulásnál, hanem tervbe vette egy, ebbe a témakörbe tartozó, terjedelmesebb könyv megírását is. Sajnos, ez a munka csonkán maradt, és így került ki a nyomdából jóval később. (Bolyai Farkas erdészeti csonkamunkája 1820-ból. Jegyzetekkel ellátta Kintses József. Máramarossziget, 1911.). Egy följegyzésből azonban ismeretes a tervezett könyv vázlata. Mai terminológia szerint az erdőművelés és -gazdálkodás foglalata lett volna. Ilyesféle kérdések tárgyalására gondolt: milyen erdők és milyen helyeken telepítendők Erdélyben, melyek a gazdaságos erdőművelés leghatékonyabb módszerei, milyen legyen a fakitermelés optimális üteme. A katekizmusszerűen feldolgozott anyag egyik kérdése: — ,, . . . miképen kellessék mind a jelen, mind a jövendőre nézve a legnagyobb hasznot tenni a meglevő erdőkből” — ma is fontos problémája erdőművelésünknek. A csonkán maradt kéziratból idézzük Bolyai Farkas e kérdésre adott válaszát: „Ha külön apróbb részek volnának, azokat egésszé kell tenni, azaz mindenik birtokos betéve mintegy társasági cassába a maga részét, azon jogáról, hogy a magáét s maradékáét elpusztíthassa, mondjon le oly tervvel, mely szerint mind a jelen s mind a jövendő szüksége biztosíttassék ...” Bolyai Farkas azonban még ebben a munkában sem tagadja meg teljesen matematikus voltát, mert arról is szól, hogy aritmetikai közepeléssel miként számítható ki egy erdő faállományának a menynyisége. A válasz — ha nem is mélyebb — de aritmetikai és geometriai ismereteket igényel. Olykor derűs és a humort sem nélkülöző természetének bizonyságául álljon még itt a következő, mosolyra fakasztó visszaemlékezése: . az atyja diktálta ősszel örményesi tisztjéhez intézett levélben, hogy bizonyos láb földet jó maggal vettessen bó s az íródeák nem magyar lévén a maggal helyett makkal-1 írt s mikor a következő nyár felé jószágát megtekintette, aratás helyett kicsírázott erdőt találván, meghagyta, s innen az örményesi szép erdő a mezőségen.” * Matematikai könyveiben Bolyai Farkas viszonylag kevés feladatot tárgyal, azonban ezek közül több igen életszerű, gyakorlati. Éppen ezért merő föltételezésnél bizonyára több, ha az alább részletezendő újszerű feladatot valamiként a földterület maximális kihasználásával hozzuk kapcsolatba. A példa közlése annál inkább célszerű, mert magában véve is érdekes és az ezen a téren folyó vizsgálatok napjainkban is foglalkoztatják a kutatókat. 25
