Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Korbuly Pál: Korbuly János
jó konstrukciót és azt a kiváló minőséget, amit a csepeli gárda produkált. Londontól délre, az aldershooti katonai gyakorlótéren kemény próbáknak vetették alá a terepjárót és a tapasztalatokat Straussler 1934 őszén azzal adta át a konstruktőröknek, hogy egyben megrendelte a fejlesztett kivitelt, az AC— II-1 [13]. Ez már 2 kormányos, tehát két vezetőhellyel rendelkező jármű volt (11. ábra). Változtattak a hűtőn és a kormányzáson és 1935-ben az ugyancsak Angliába került járművet Straussler Alvis-motorral látta el. Az ideiglenes felépítmény helyébe ugyancsak az Alvis-gyár páncéllemezekből kialakított törzset készített, ,,kritika nélkül követve a csepeli fantázia szülte görbített felületeket” — említette Korbuly János — és az így elkészített jármű Coventry-ből Bagdadba került és kísérleti példánya volt annak az 53 darabos sorozatnak, amelyet Csepelen alvázszinten legyártottak és Anglián át Holland-Észak-Indiának szállítottak. Korbuly János pályafutása során ez az első olyan — sorozatban gyártott — jármű volt, amely külföldi rendelésre készült és aminek gazdasági jelentősége a gyár szempontjából kimagasló volt. Szinte párhuzamosan az ,,AC” programmal született meg —- ugyancsak Straussler kezdeményezésével — a V3,majd ezt követően a V4 prototípus harc-11. ábra A fejlesztett AC—II alváz, kétirányú üzenné 276