Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Korbuly Pál: Korbuly János

3, ábra

Az 1911-ben elkészült- közúti villamos modell

Korbuly János Ausztriából hetenként hazajárt Budapestre és eredményesen tette le egyetemi vizsgáit. 1918 decemberében megszerezte gépészmérnöki diplomáját és egyúttal befejeződött 2 éves fischamendi tevékenysége.

1919. március 1-én alkalmazta a csepeli Weiss Manfréd gyár, mint konstruktőr mérnököt. A gyár ebben az időben nagy változásokon ment át, a háború befejeztével sokféle, közfogyasztást szolgáló cikkel kereste a megfelelő piacot. Ezek között szerepelt az edény, zománcáru. fürdőkád, tűzhely, mezőgazdasági munkaeszköz [14], szeg és csavar gyártása. Feladata első időkben technológiai volt: a sokrétű és nagy darabszámban gyártott termékek tökéletesítésében, gyártásuk automatizálásában találta meg teendőjét és korlátlan lehetősége nyílt technológiai tehetségének hasznosítására. Elbeszélése szerint egyik legfontosabb feladata az anyagyártás teljes automatizálása volt. Ezt — mint valamilyen vizsgafeladatot — sikeresen megoldotta úgy, hogy a pneumatikus markolókkal rögzített menetfúró szárán a megmunkált anyákat a markoló oldásakor távozó sűrített levegő továbbította. Ötleteire és sikeres tevékenysé-265