Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Korbuly Pál: Korbuly János

1. ábra

70 V-os dinamó 191tí-ból

A modell 70 V egyenárammal üzemelt : a világítás és a fék üzem közben kívülről volt működtethető. A tápegység 110 V-os szinkronmotorral egybeépített 70 V-os egyenáramú dinamó volt. Természetes, hogy ez is házilag készült.

1912-ben, 1 éves önkéntesi szolgálata után beiratkozott az akkori „József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem’’ gépészmérnöki karára és kollokviumait, első szigorlatát kitűnő eredménnyel tette le. Tanulmányait az 1914-es általános mozgósítás szakította félbe, az első világháború kitörése után mint gyalogos kadett a szerb frontra került és rövidesen, szeptember 9-én a Sabác melletti lövészárokharcokban súlyosan megsebesült: egyidejűleg mindkét térdét átlőtték. Sebesülése után Budapestre került, sérülése nehezen gyógyult és 1916-ig mint rokkant, mankóval járt.

A „Signum Laudis” kitüntetéssel egyidejűleg főhadnagyi rendfokozatot kapott. Rokkantsága alatt folytatta egyetemi tanulmányait.

1916-tól 1918-ig a Bécs melletti Fisehamend-ben épült repülőgépgyárban alkalmazták. Ebben a gyárban készült „Brandenburg C 1” típusjellel az első

263