Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Korbuly Pál: Korbuly János

Munkássága elismeréseként — az összkerékhajtású traktorok kifejlesztésében elért eredményeiért — 1960-ban a ,,Munka Érdemrend arany fokozata” kitüntetést, 1963-ban pedig Rhorer Emil főkonstruktőrrel megosztva a ,,Kossuth-díj” I. fokozatát nyerte el. [1], Nyugdíjaztatásától 1976-ban bekövetkezett haláláig mind a Traktorgyár, mind pedig a Bányászati Kutató Intézet szakértője volt.

II. Ifjú évek, az első járműmotorok és a kiskocsik

A műszaki pálya iránt érzett vonzalma már fiatal korában egyértelmű: apja és fivérei szabnak irányt érdeklődési körének és az elméleti ismereteken túl gyakorlati, technológiai szemléletben nő fel. Talán ez az oka annak, hogy élete végéig a konstruktőr mellett a technológus is él benne és minden konstrukciót egyúttal a gyárthatóság szempontjából vizsgál.

Visszaemlékezéseiben az első ..műszaki” emlékek között szerepel az, hogy 12 éves korában apjának büszkén mutatja az általa készített gumimotoros repülőgépmodellt. Majd, — hogy a működését is bemutassa, a ,.nagyszobában” elrepíti; a kísérlet sikerül, a modell azonban a szoba csillárjának egyik buráját eltöri. Apja ekkor ,,vidd a madaradat!” szavakkal részint dorgálja, részint azonban ott van a szavak mögött a sikeres alkotás miatti öröm.

Középiskolás éveiben eleven élet folyik a „műhelyben”, amit apja és fivérei alakítanak ki a lakás kamrájában. Itt domborodik ki az apa gyakorlati beállítottsága, aki a maguk készítette esztergapadon tanítja dolgozni fiait.

Korbuly János fogékony és követi fivéreinek példáját. Ezekben az időkben nagy jelentősége van a villamosításnak; a legkülönbözőbb motorokat és dinamókat készítik olyan mélységben (1.2. ábra), hogy a tekercselést és a kommutátorokat is házilag állítják elő. A Korbuly fiúk benne élnek abban a légkörben, amit Kandó Kálmán zsenialitásával maga körül teremtett. A fiúkban a nagy feltaláló egy-egy ötletének meg valósítása alakul ki, mint cél. Korbuly János 1909-ben, 16 éves korában elkezdi a maga tervezett közúti villamoskocsi modelljét építeni és a munkát 1911-ben fejezi be. Az eredmény egy 1:10 méretarányú, üzemképes, légfékes, élethű modell, ami több kiállításon szerepel, mindenütt nagy sikert arat és az idők viszontagságait a mai napig sértetlenül átvészelte (3. ábra).

Élete végéig büszkeséggel tekintette és mutatta fiatalkori alkotását és elbeszélése szerint ennek elkészítése folyamán az esztergálástól a motortekercselésen át, a famegmunkálás, pácolás és lakkozás minden részletét megtanulta. A kis tolóajtók és nyitható ablakok rézfogantyúja, a lécekből összeállított ülések, a fékpofákat működtető léghengerek, az 5 állású sebességszabályozó (kontroller) és még sok precízen megmunkált apró alkatrész tanúskodik erről.

262