Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Terplán Zénó: Pattantyús-Ábrahám Imre
professzorral együtt a Puppe-féle kísérletekre támaszkodva, kidolgozott egy eljárást, amelynek segítségével az alakos üreg munkafogyasztása először volt számítás útján meghatározható. Az egyetem e professzorok közül Herrmann Emilnek már régebben szobrot állított, most Pattantyús-Ábrahám Imre szobrát leplezzük le . . . Pattantyús-Ábrahám Imréről mint emberről és kollégáról, és mint tanárról csak a legmelegebb érzéssel tudok megemlékezni. Páratlan jó ember volt, a legjobb kolléga, kitűnő tanár és tudós.” 1927-ben jelent meg első átfogó tudományos értékű tanulmánya a „Szakaszos üzemű elektromotorok teljesítőképessége” címen [1]. Szakmai körökben nagy elismerést váltott ki 1929-ben — a Geleji-beszédből már idézett — a Cotel Ernő professzorral közösen írt „Die Berechnung der Walzarbeit” c. tanulmánya [6]. Ugyanebben az évben jelent meg a „Hőtárolók az energiakiegyenlítés szolgálatában” [7], továbbá a „Ruths-tároló üzemi viszonyai” c. cikke [8]. Ide sorolható a mérnöknevelésről írt tanulmánya is (4. ábra). Dr. Kiss Ervin, az NME Kohógéptani és képlékenyalakítástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a következőképpen méltatta Pattantyús-Ábrahám Imre egyik ma is elismert tudományos kutatási eredményét (7): „A Cotel Ernővel közösen írt 30 oldalas, német nyelvű tanulmánya az alakos acélok meleghengerléséhez szükséges munka számítására új módszert ad. Abban az időszakban a hengersorok hajtására még többnyire gőzgépeket alkalmaztak. A villamos hajtás rohamos elterjedésének az is egyik akadálya volt, hogy a szükséges motorteljesítmények előzetes meghatározásához még nem A mérnöknevelés alapelvei. Irta: Pattantyús A. Imre főiskolai tanár.*) Onusdpriazlpicn der bigentear-Erriehung. Das Porschén, das Schöpfen und das Organisieren, die dreifache Tätigkeit des Ingenieurs muss immer der Wahrheit, den vielfachen Problemen des Lebens angemessen sein, und obzwar die Technische Hochschule, infolge der grossen Vielástigkeit der Technik, die werdenden Ingenieure nicht zu Spezialisten erziehen kann, muss Ihnen Jedoch die Pflhigkeit beigebrachl werden, dass Sie sich im Leben In dem gewünschten Arbeitsgebiet leicht spezialisieren können. Die ganze technische Bildung muss auf einem festen naturwissenschaftlichen Boden aufgebaut werden. Man soll zwischen den einzelnen Ingenieur-Pächern keine künstlichen Scheidewände aufstelien. es sollen vielmehr die Grenzwissenschalten eingehender gepflegt werden. Ein Jeder Ingenieur muss aber nebst dieser technischen Gewandtheit auch moralische Eigenschaften besitzen, wie Verantwortungsgefühl. Verlässlichkeit. Ausdauer, mit einem Wort: einen tüchtigen Karakter. A technika feladata, hogy műalkotásaival az emberi közösséget szolgálja, tehát a legszorosabban belekapcsolódik a gazdasági életbe: és ennélfog\a a technikai feladatok legnagyobb része egyszersmind f azdasdgi *1 A belső Oktatásügyi Közlemények IWI. évi decemberi számában megjelent előadásból néhány idevágó gondolatot olvasóink részére is közzéteszünk. feladat is. Célja eléréséhez maga szerzi meg eszközeit is. PelkutatJa és hatalma alá hajtja a természet erőit, feltárja, kitermeli, megvizsgálja, nemesíti és alakítja az anyagot, és az emberi szellem teremtőerejével úgy irányítja és csoportosítja az erőket, hogy a holt anyagok hordozói legyenek egy nagy gondolatnak, amely az emberi kultúrát táplálja. A technikai kultúra minden korra reányomja a maga bélyegét, és a technikai fejlődés világtörténelmi, korszakalkotó eseményeit a társadalmak átalakulása kíséri. A technikának ez a lendületes fejlődése azonban természetesen egyre nagyobb követelményekkel lén fel a technikai kultúra hivatott művelőivel, a mérnökökkel szemben és nehéz kérdések elé állítja a mérnököket képesítő technikai főiskolákat. A mérnöki tudományok egvre jobban tagozódnak: a technika különleges ágai mindig újabb és újabb igényekkel Jelentkeznek. Az őstermelés! és az ipari ágazatok ma már annyira egymásba nyúlnak, hogy éles határokat vonni közöttük nagyon nehéz. A fizika és kémia nélkülözhetetlen alapvető tudománya lett valamennyi mérnöki szaknak, a gépészet és különösen az elektrotechnika belekapcsolódik a termelés minden ágába, és az egyre bonyolódottabb problémák megoldásához a mathematikai módszerek biztos és könnyed kezelésére szüksége van minden mérnöknek, hogy hivatása magaslatán meg tudjon állaui. A természettudományok minden ágában száz meg száz laboratóriumban. 236 4. ábra „A mérnöknevelés alapelvei” c. cikk kezdő gondolatai (1932)
