Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László

nem volt olyan közéleti, harcos egyéniség, mint Verebély. Kandó a mozdonyszerkesztésben érezte magát otthonosan, de nem foglalkozott a vonali létesítményekkel. Életében mindössze négy cikket írt, nem tartott előadásokat és ritkán vetette bele magát a vitákba. Alkotómunkáját az általa tervezett mozdonyok és a szabadalmak jellemzik. Verebély maga jelentette ki, hogy egyetlen szabadalma sem volt. Bár gépszerkesztőként is dolgozott, de inkább a nagy egészet nézte, koncepciókat dolgozott ki és következetes, szívós harcot folytatott a megvalósításukért. Kandónak a háború végén megfogalmazott eszméje, hogy a vasutakat az ipari frekvenciájú villamos energiarendszerből kell táplálni, találkozott Verebély villamos energiagazdálkodási elképzeléseivel, aki a vasutak villamosítását terveinek középpontjába állította. Amíg Kandó megtervezte és a tapasztalatok alapján tökéletesítette az első fázisváltós próbamozdonyt, addig Verebély kiharcolta és előkészítette a vonali próbák lehetőségét, majd a Budapest—Hegyeshalom közötti fővonal villamosítását. A vasútvillamosításnak ebben a szakaszában vállvetve egymás mellett dolgoztak, Kandó halála után azonban a művet Verebély fejezte be. A világon az első fővonali, ipari frekvenciájú egyfázisú vasútvillamosítás Kandó és Verebély közös alkotása volt.

Kettejük szoros együttműködése már a kísérletek előkészítésekor megnyilvánult. Amíg Kandó tervei szerint a Ganz gyárban készült a fázisváltós próbamozdony, Verebély megépítette a Buda pest. Nyugati pu.—Dunakeszi—Alag állomások között a felsővezetéket. Az első kísérleti útra emlékeztet egy háromszínű zászló, amely Verebély hagyatékából 60 óv múlva került elő és felirata a következő:

,,Ez a kis zászló lobogott az első MÁV villamos mozdony homloksisakján,

1923. okt. 31. vezette Verebély László.”

Verebély tehát kezdettől fogva aktív részese volt az első fázisváltós próbamozdonnyal folytatott kísérleteknek. A londoni első Energia Világkonferencián, ahol 1924-ben Kandóval együtt vett részt (8. ábra), ő ismertette a hazai villamosítási terv keretében a vasútvillamosításra vonatkozó elképzeléseket és a Kandó-fóle fázisváltós rendszert. Az első próbamozdonnyal folytatott alagi kísérleteket azonban nem lehet valami diadalmenetnek tekinteni. A kísérletek folyamán sok nehézség mutatkozott, nemcsak mellékes berendezésekben, hanem a fő építőelemekben is. Hasonló nehézségek miatt az osztrák és az olasz vasutak részére Kandó által tervezett fázis váltós mozdonyokkal a kísérleteket abba is hagyták. Nálunk Verebélynek, mint a MÁV Vonalvillamosítási Iroda vezetőjének a kitartó érvelése és következetes harca segítette át a kísérleteket az időnként fenyegető kudarcokon. Bizalmának alapja főleg az a cél volt, hogy a vasútvillamosítást a közcélú hálózatról ipari frekvenciájú egyfázisú táplálással kell megoldani. A nyilvánosság előtt ő védte meg a kísérleteket, rámutatva arra, hogy a problémák egy teljesen újszerű rendszer gyermekbetegségei, amelyeket éppen a szerzett tapasztalatok felhasználásával ki lehet küszöbölni.

202