Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László

Az építendő erőművek telepítésének és a villamosítandó vasútvonalnak a terve (1923)

bázisa legyen. Ezt a gondolatot a felszabadulás után a Tiszapalkonya környékén épített erőművek valósították meg.

3. Az esztergomi szénmedencéből és a budai bányákból táplált budapesti együttműködő erőműcsoport. Ez a már működő Kelenföldi Erőműből és más kisebb budapesti erőművekből állt, amelyeknek később már nem volt jelentősége.

4. A saját bányáik hulladékát felhasználó és egymással együttműködő Tatabányai és Dorogi Erőművek. Ezeket a meglevő erőműveket már akkor is 60 kV-os vezeték kötötte össze. Ezen a ponton fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a javaslat egyáltalán nem számol azzal a szénkészlettel, amire később a Bánhidai Erőművet építették.

5. A brennbergi bányákra támaszkodó soproni erőmű a Fertő tó partján.

6. A Mecsekben bányászott szén felhasználására épült, már működő Üszögi Bányaerőmű.

7. A Zala és Somogy megyében a Balaton közelében levő lápcsoport súlypontjában, a Zala alsó folyása mentén, nagyjából Balatonszentgyörgytől délnyugatra építendő erőmű. Ilyen erőmű később sem létesült, mert a lápok tőzegtelepei nem alkalmasak erőmű számára. Ma már környezetvédelmi szempontból sem lenne indokolt ezen a helyen erőmű építésével foglalkozni.

13 Műszaki nagyjaink VI.

193