Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
X. Tervezőintézeti alkalmazásban 1950-től A háború után első nagyobb munkám volt az Állami Fonoda villamos berendezésének a tervezése, és a Belügyminisztérium Rudolf téri épületének villamos berendezése. Az önálló iroda fenntartása mindig nehezebb lett, és 1950-ben likvidáltam azt, és állást vállaltam a Kohóipari Tervező Irodában, vállalva egy energiaosztály megszervezését. Ez úgy történt, hogy 1950 nyarán a KITI (Kohóipari Tervező Iroda) igazgatója, Hámor Mihály meghívott, és megbízott, hogy foglalkozzam az ország kohóművei hőenergia-gazdálkodása feladataival, tervezzek erre egy osztályt, vegyem át a meglévő villamos osztálytól az idetartozó feladatokat, és segítsek az osztály számára megfelelő munkaerőket szerezni. Megállapodtam, hogy likvidálom önálló tervezőirodámat, és abból magammal hozom Vadas Zoltán mérnököt és Zuckermann Ferencné tisztviselőnőt. írásbeli rendelést kaptam egy tervezési munkára, és ennek alapján havi díjazást adtak egy ideig, majd anélkül, hogy velem a szokásos kollektív szerződést megkötötték volna, folyamatosan kaptam ugyanazt a havi járandóságot mint fizetést. Emiatt csak később, 1951-ben került a nevem a szakszervezeti tagok és a vállalati dolgozók névjegyzékébe. A KITI és annak utódja a KGMTI (Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái) szervezetében a kohóipari üzemek hőenergiát termelő és fogyasztó berendezéseinek tervezésével foglalkoztam, új üzemekkel és meglévők bővítésével és gazdaságosabbá tételével kapcsolatban. A felmerült problémákkal kapcsolatban kidolgozott elvi javaslatokról referáltam szaklapokban megjelentetett tanulmányokban és előadásokon mind belföldön, mind az Energia Világkonferencia ülésein külföldön is. A tanulmányok jegyzéke csatolva van. Azok a témák, amelyekkel ismételten foglalkoztam, és amelyek iránt nagyobb volt az érdeklődés, többek között a következők voltak: Kohászati kemencék falazata és szerelvényei hűtésével elvonandó hőmennyiség értékesítése ott. ahol érdemes. (,.Acéliparunk hőenergia-gazdálkodásának feladatai" = MTA Műsz. Tud. Oszt. Közi. XVII. k. 1—2. sz. 1955) [26]. Ennek kapcsán a falhűtés költségcsökkentése és biztonságának növelése automatikusan működő zárt rendszerben gőzhűtéssel, a gőznek, ha lehet, energiatermelésre való hasznosításával vagy levegőárammal való visszahűtésével és lecsapásával. A KITI hőenergia-gazdálkodási osztály keretében a kohóművek részéről érkező tervezési feladatokon kívül rendszeresen foglalkoztam az ország kohóműveiben a kemencék hőveszteségei csökkentésével és a távozó hőmennyiségek visszanyerésével. A Siemens—Martin kemencék vállgerenda- és ajtókeret-vízhűtésével nagyon sok baj volt, egyrészt mert kohóüzemeink vízhiánnyal küzdöttek, másrészt, mert akár nyers vízzel, akár visszahűtött vízzel hűtőitek, a kazánkőlerakódás a hűtőedény falának a kiizzítására és átégetésére vezetett. Kondenzátummal való hűtés gőztermeléssel, és a termelt gőznek lehetőleg munkavég-11 Műszaki nagyjaink VI. 161
