Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

csolva — gyorsításra használ fel. A gyorsítást adott kapocsfeszültségnél a ki­fejtett forgatónyomaték és a gyorsítandó tömeg határozza meg. A fordulatszámot egy erre a célra szolgáló és a motor tengelyéről hajtott for­­dulatszám-dinamó méri, amely a fordulatszámmal arányos kapocsfeszültséget ad. A gyorsulást — tehát a fordulatszám időbeli változását — egy mérőtransz­formátor szekunder kapocsfeszültsége adja, ha a primeroldalon a fordulat­számmal arányos feszültség van rákapcsolva. A fordulatszámmal és a gyorsu­lással arányos értékek sorozata, amit a wattméterrel mérhetünk, a gyorsítási munkával arányos értéket ad. A forgógép lendítő tömegét úgy mérjük, hogy a leírt mérést egy a tengelyre ékelt ismert lendítőkerékkel felfuttatva a motort, megismételjük. Sorozat­­gyártás ellenőrzésénél ezt csak egyszer kell elvégezni. A súrlódási és ventilációveszteségek meghatározására a teljes fordulat­­számmal futó motort lekapcsoljuk, és a kifutásnál mérjük hasonlóan mint fent a lassulást, a fordulatszám függvényében. Mind a felfutás, mind a kifutás mért értékeit a fordulatszám függvényében oszcillográffal rögzíthetjük. Evvel a be­rendezéssel a sorozatgyártásnál minden villamos forgógép teljes jósági vizs­gálata néhány perc alatt gépiesen felvehető. Hűtőtorony méretezésével is foglalkoztam. Tanulmányt írtam erről, és meg­jelentettem az Engineering c. angol folyóiratban [16]. A tanulmány hűtőtorony gazdaságos méretezésére egyrészt az erőműterhelés nagyságának, és másrészt a hűtési viszonyokat befolyásoló klimatikus állapotnak a változását vizsgálja az év folyamán. Mindkettő értékei előfordulásának valószínű gyakoriságából indul ki. Ezek a hűtőtorony méretét befolyásolják. A két egymástól független változó valószínű gyakoriságából az eredő valószínűségét szerkesztettem a hűtő­torony méretezéséhez. Ennek a tanulmányomnak az alapján az „Institution of Mechanical Engineers” felvételi vizsga mellőzésével rendes tagnak válasz­tott meg. Ezt személyesen intéztem 1939-ben Londonban. Azért mentem oda, hogy megvizsgáljam, Péter fiamat tudnám-e ott egyetemre beíratni. Elő is készí­tettem ezt. Ezenkívül hasonlóan vizsgáltam a lehetőségeket ezen az utamon Zürichben és Párizsban is. Mind a három helyen láttam és előkészítettem a lehe­tőségeket, és avval utaztam haza, hogy otthon megbeszélem a családommal, és azután intézkedem. Betegen érkeztem haza. Csak néhány napig nem tudtam evvel a kérdéssel foglalkozni. Ezalatt a néhány nap alatt lezárták a határt, és a külföldi taníttatásról le kellett mondani. Sokszor gondoltunk arra, hogy mi lett volna, ha Péter külföldön tanult volna. Borzalmas idők emlékétől megkímélődött volna. Mi, szülők nehezen nélkülöz­tük volna, évekig minden hír nélkül. András azonban egyedül maradt volna itt, és járt volna itt egyetemre, ami számára lelkileg súlyos lett volna, tudva azt, hogy bátyja külföldön él látszólag lényegesen jobb viszonyok között. Emellett az az elgondolás, hogy én innen külföldre fogok rendszeresen pénzt küldhetni, 155

Next

/
Thumbnails
Contents