Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

nem volt számottevő vagyona, és a szakvéleményt összesen ezer svéd korona díjazásért készítette. A körkérdésre beérkezett válaszok között az osztrák vá­laszt tekintette a nemzetközi szerv olyannak, amit a jelen esetben helyesnek tartott és az illetékes bíróságnak elfogadásra ajánlott. Osztrák joggyakorlat szerint az anyagi felelősség felső határa a kapott díjazás kétszerese. A jelen esetben a szakértő tartozik kétezer svéd koronát fizetni. A hibát avval követte el, hogy olyan mélységig fúratott le, amely elég nagynak tűnt számára, hogy termett sziklát tételezzen fel. Valóban kb. 1 m-re a fúrás feneke alatt vált el a szikla és billent fel a víz nyomására. 1919-ben az első világháború elvesztése után Magyarországon Tanácsköz­társaság alakult, hasonlóan, mint Oroszországban. Ennek a szerveződése folya­mán Kelen gépészmérnök kartársam, aki a Pálffy téri villamos erőmű főnöke volt, közös ismerősök útján felszólított, hogy az üzemek műszaki ellenőrzését vegyem át az országban, hasonlóan, mint ahogy eddig ügyfeleim üzemeit ellen­őriztem. Kelen Hevesi népbiztos helyettese volt. Egyúttal kiküldték hozzám néhány bizalmi emberüket, lakatosokat, hogy ezt a munkámat ellenőrizzék. Irodám ezután és ameddig a Tanácsköztársaság létezett, „Műszaki Üzemfel­ügyelőség” volt. A feladat teljesítésére sok szakembert kellett képezni. Megszerveztem a mű­szaki üzemfelügyelőket képző tanfolyamot. A tanfolyamra beiratkozóknak, ha nem volt gépészmérnöki oklevelük, felvételi vizsgát kellett tenniük, amely­nek tárgya olyan elemi ismeretekre terjed ki, amelyek egyszerű műszaki elő­adások megértéséhez szükségesek. Kb. a 4 polgári osztály anyagának felelt meg. A középiskolát nem jártak kétségbeejtő tudatlanságot árultak el. Ezek között csak egy felelt meg a vizsgán. A műszaki üzemfelügyelőség az üzemek ellenőrzését a biztonsági szempontok, a dolgozók egészségi követelményei és végül gazdaságos üzemeltetés szempontjából végezte,ill. készült fel ennek a vég­zésére. Ebből csak az előadások sokszorosított jegyzetei maradtak fenn. A tan­folyamon előadtak műegyetemi tanárok és jól képzett egyéb szakemberek. A Tanácsköztársaság bukása után az abban szereplők ellen vizsgálat indult. Engem eltiltottak fél évre a tanácsadó mérnöki gyakorlattól, de olyan időpontban, hogy csak néhány hónapig nem dolgozhattam. VII. Munkásságom a második világháborúig 1923-ban a kazánok vízoldali felületei elpiszkolódása elég gyakori és hossza­dalmas takarítást tett szükségessé, ami költségeken kívül arra vezetett, hogy az üzemen kívül álló kazánok számát szaporítani kellett. Vagyis vízlágyító berendezés nem dolgozott akkor még tökéletesen, és nem szüntette meg a kazán­­csövek belső kezelésének, pl. Deword-féle készülékkel való fúrásának szüksé­gességét sem. Egy üzem kb. 5% pót vízadagolást kívánt, az ebben a mennyiség­ben lágyítás után maradt só okozta lerakódásokat kellett kifúrni. 144

Next

/
Thumbnails
Contents