Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
nem volt számottevő vagyona, és a szakvéleményt összesen ezer svéd korona díjazásért készítette. A körkérdésre beérkezett válaszok között az osztrák választ tekintette a nemzetközi szerv olyannak, amit a jelen esetben helyesnek tartott és az illetékes bíróságnak elfogadásra ajánlott. Osztrák joggyakorlat szerint az anyagi felelősség felső határa a kapott díjazás kétszerese. A jelen esetben a szakértő tartozik kétezer svéd koronát fizetni. A hibát avval követte el, hogy olyan mélységig fúratott le, amely elég nagynak tűnt számára, hogy termett sziklát tételezzen fel. Valóban kb. 1 m-re a fúrás feneke alatt vált el a szikla és billent fel a víz nyomására. 1919-ben az első világháború elvesztése után Magyarországon Tanácsköztársaság alakult, hasonlóan, mint Oroszországban. Ennek a szerveződése folyamán Kelen gépészmérnök kartársam, aki a Pálffy téri villamos erőmű főnöke volt, közös ismerősök útján felszólított, hogy az üzemek műszaki ellenőrzését vegyem át az országban, hasonlóan, mint ahogy eddig ügyfeleim üzemeit ellenőriztem. Kelen Hevesi népbiztos helyettese volt. Egyúttal kiküldték hozzám néhány bizalmi emberüket, lakatosokat, hogy ezt a munkámat ellenőrizzék. Irodám ezután és ameddig a Tanácsköztársaság létezett, „Műszaki Üzemfelügyelőség” volt. A feladat teljesítésére sok szakembert kellett képezni. Megszerveztem a műszaki üzemfelügyelőket képző tanfolyamot. A tanfolyamra beiratkozóknak, ha nem volt gépészmérnöki oklevelük, felvételi vizsgát kellett tenniük, amelynek tárgya olyan elemi ismeretekre terjed ki, amelyek egyszerű műszaki előadások megértéséhez szükségesek. Kb. a 4 polgári osztály anyagának felelt meg. A középiskolát nem jártak kétségbeejtő tudatlanságot árultak el. Ezek között csak egy felelt meg a vizsgán. A műszaki üzemfelügyelőség az üzemek ellenőrzését a biztonsági szempontok, a dolgozók egészségi követelményei és végül gazdaságos üzemeltetés szempontjából végezte,ill. készült fel ennek a végzésére. Ebből csak az előadások sokszorosított jegyzetei maradtak fenn. A tanfolyamon előadtak műegyetemi tanárok és jól képzett egyéb szakemberek. A Tanácsköztársaság bukása után az abban szereplők ellen vizsgálat indult. Engem eltiltottak fél évre a tanácsadó mérnöki gyakorlattól, de olyan időpontban, hogy csak néhány hónapig nem dolgozhattam. VII. Munkásságom a második világháborúig 1923-ban a kazánok vízoldali felületei elpiszkolódása elég gyakori és hosszadalmas takarítást tett szükségessé, ami költségeken kívül arra vezetett, hogy az üzemen kívül álló kazánok számát szaporítani kellett. Vagyis vízlágyító berendezés nem dolgozott akkor még tökéletesen, és nem szüntette meg a kazáncsövek belső kezelésének, pl. Deword-féle készülékkel való fúrásának szükségességét sem. Egy üzem kb. 5% pót vízadagolást kívánt, az ebben a mennyiségben lágyítás után maradt só okozta lerakódásokat kellett kifúrni. 144