Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
igazolta. A tengely egyenes lett. Ez annyira hihetetlennek tűnt, hogyha nem lettem volna jelen, nem hittem volna el. A Lábatlani Cementgyár problémáinak megismerése után foglalkoznom kellett az azonos érdekeltséghez tartozó Tordai Cementgyár létesítésével, és ennek kapcsán a cementgyárat tüzelőanyaggal ellátó sármás—torda—marosújvári földgáz-távvezetékkel. Az erdélyi földgázt Böckh Hugó geológus kutatása kapcsán találták. Böckh, aki korábban az Anglo-Persian Oil Co-nak dolgozott, Mezopotámia és Dél-Amerika földgáz-előfordulásainak ismeretében gázzáró kőzetből alakult ,,dom”-okban kereste és fúrással megtalálta Sármáson a földgázt. A sármási földgázfúrás akkor már megvolt, de a nagyértékű gáz még nem volt hasznosítva. A földgázvagyon birtokában országos probléma volt a gáz kihasználásának a pénzügyi megoldása. A képviselőhaz tárgyalt egy külföldi javaslatot a gázmezők bérbevételére fúrások mélyítése és hálózatok építése kötelezettségével. A kérdés a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben is tárgyalásra került. Fiatal mérnök létem ellenére hozzá mertem szólni a kérdéshez, és kifejtettem azt az elgondolásomat, hogy külföldi cégnek bérbeadni akkor lehet, ha a nemzetgazdaságnak az hasznot hajt, ha tehát a szerződés érvényesítésének időtartama alatt a készítendő létesítmények értéke megfelelően nagyobb, mint az a pénzösszeg, amit az országból a bérlő várhatólag ki fog vinni. Ennél számításba veendő egyrészt a beruházás értéke, a külföldi alkalmazottak itt elköltött pénzének az a része, amely haszon és adók címén mint felesleg itt marad, másrészt a vállalat be nem invesztált jövedelmének adók levonása után kivihető része. Az adók számításánál figyelembe veendő minden a vállalat vagy alkalmazottai vásárlásánál az illető cikket előállítása folyamán terhelő összes adó. így számítva kedvezőnek tűnt az UEG (Ungarische Erdgas Gesellschaft) alapítására vonatkozó javaslat. A vállalat 1915-ben megalakult. Első komoly alkotása volt az alapított Dicsőszentmártoni „Nitrogén Gyár” ellátása. Az UEG megalakulása előtt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Schiffer Miksa megalapították az Első Erdélyi Földgázvezeték Rt-t és a Tordai Cementgyár Rt-t. A Kereskedelmi Bankban Weiss Fülöp elnök-vezérigazgatónál részt vettem az alapítás megbeszélésén. Rendkívül meglepő volt számomra Weiss Fülöpnek ekkor, 1909-ben az a felszólítása a jelenlévőkhöz, hogy vizsgálják meg azt a lehetőséget, ha háború tör ki, és Erdélyt, elcsatolják Magyarországtól. Csak amikor a válaszok azt igazolták, hogy ez az alapítás még ebben az esetben is jó üzlet a bank számára, akkor adta beleegyezését az alapításhoz. Ekkor békevilágban éltünk. Nem mertem volna háborúra gondolni és ilyen vészes következményekre, és láttam, hogy a többi jelenlévőt is meglepte Weiss kérdése. Ma sem tudom, miként látta előre a jövő fejleményeket. Fel kell tételezni, hogy a nagybank vezérének rendelkezésére álltak a politikusok információi és elgondolásai, amelyek számunkra hozzáférhetetlenek voltak. Az új vállalatnak mindenekelőtt szerződést kellett kötnie a kormánnyal a sármási gáz átvételére. A gáz eddig hosszú ideig a levegőbe fújt ki a fúrásból, 112
