Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

kívül. Majd egynéhány nagy ügyfelem akadt, akik évtizedekig bőven elláttak munkával. Egyik a Budapesti Kőszénbánya Rt. (1910—1940) és a vele közös érdekeltségekhez tartozó Egercsehi Kőszénbánya Rt. (1911—1939), továbbá a Bélapátfalvai Portlandcementgyár; és egy másik, a Grünwald Testvérek és Schiffer építkezési vállalkozó cég a vele együttműködő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, végül a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. Ezek a vállalatok egy idő után természetesnek találták, hogy minden gépészeti feladattal hozzám forduljanak. Ezeket az ügyfeleimet közel 30 éven át szolgáltam ki.

Grünwald—Schiffer-cég, ill. elsősorban annak kiváló vezetője Schiffer Miksa, elsőnek avval bízott meg, hogy a Lábatlani Cementgyárba a Láng-gyár részéről szállított és első üzembehelyezésnél tönkrement gőzturbinát vizsgáljam meg.

Lábatlanba, a cementgyár erőművébe szállította a Láng Gépgyár első gőzturbinái egyikét, amely üzembe helyezéskor vízhűtés és tengelybehajlás, majd tengelyrezgés következtében letörte majdnem összes lapátjait (lapátsaláta). A Láng-gyárnak tapasztalatokat kellett gyűjtenie a gőzturbina-építéssel, annak ellenére, hogy kész rajzokat kapott a licencia adójától. A legtöbb bajt a tengelyanyag okozta. Biztonság kedvéért nagyobb nikkeladagolást írtak elő, és evvel rosszabb tengelyeket kaptak jobbak helyett. A Pálffy-téri Láng-gyári turbina is tönkrement akkor, és csak tengelycsere után jött rendbe. Nyilvánvaló volt, hogy még külföldi tapasztalatoknak licenciaszerződéssel való megvásárlása esetén is tapasztalatszerzésre időt és pénzt kell szánni, és önálló utakon tervezni és gyártást indítani csak akkor szabad, ha erre elegendő idő és pénz áll rendelkezésre, és ha előre látható, hogy a rendszeres gyártás elindítása után lesz elég nagy szükséglet, hogy a kifejlesztési költségeket meg lehessen keresni. Új szerkezetek és találmányok gyakorlati értékelésénél nagyon sok meglepetés lehetőségével kell számolni. Brown Boveri a 30-as években közölte, hogy aránylag legnagyobb jövedelme abból a szabadalomból származott, amely a gőzturbina egyes lépcsői közötti tömítés érdekében élesre köszörülte a lapát végeket a kerületen úgy, hogy bejáratásnál a minimális hézagot biztosítva kopjon be.

Meglepetésszerűen jelentkezett tengelyhibát találtunk sok évvel később a Győri Richards Textilgyár 500 kW-os Láng gyártotta turbinájánál, amely hidegen dinamikusan teljesen ki volt balanszírozva, és üzembe helyezés után rövid időre berázott, akárhányszor ismételtük meg az indítást. Az a vélemény alakult ki, hogy kikovácsolás után a forró tengelyt hideg vaslapra tették, és esztergálás előtt egyenlőtlen lehűlés következtében egyoldalt hőfeszültséget kapott úgy, hogy hidegen egyenes volt és melegen meg vetemedett. Esztergapadon forgás közben forrasztólámpákkal hevítve, ki tudták venni ezt a feszültséget, és szabályozás után eltűnt ez a hiba. Érdekes volt, ennek beszerelése után hidegen 0,02 mm excentricitást mértek, és a szerelést vezető Láng-gyári művezető kézi kalapáccsal kétszer rá vert, azt állítva, hogy evvel 0,02 mm-rel visszagörbítette a tengelyt. Ez véletlenül tényleg sikerült, ezt mérés pontosan

111