Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Keller Bence: Lechner Egon
E jegyzet felépítése: — Bevezetés (a gépgyártás alapfogalmai) — Mérés és illesztés — Forgácsolás és forgácsoló szerszámok — Szerszámgépek és megmunkáló folyamatok — Gyártástervezés — Forgácsnélküli hideg- és melegalakítás és szerszámai A könyv 4 társszerzője ma is büszkén vallja magát a ,,Lechner iskola” hívének. Érdemes e mű előszavából idézni. ,,Életünk és jólétünk számtalan szükségleti cikket igényel, amelyek mind csak emberi munka árán szerezhetők meg. Az ember munkájához idő kell és így nyilvánvaló, hogy a jólét a javak bőségével valamilyen arányban lévén, életszínvonalunk felemelése sok munkaidőt igényel. Ezt az ember már a legősibb időkben is felismerte és arra törekedett, hogy minél gyorsabban és könnyebben juthasson hozzá a javakhoz: így alakult ki a technika tudománya és ezen belül a technológia.” Az utóbbi mondatban feltűnik az ,,ezen belül” kiemelése, mely a technológiát a műszaki tudományok szerves részének tekinti. Mint ahogy ez is a valóság. Lechner szerkesztője volt A. L. Kasirin szovjet professzor ,,A gépgyártás technológiája” c. orosz nyelvű tankönyve magyar kiadásának, amely munkájában e sorok írója is közreműködött. A könyvet azóta többször is újra kiadták, de sajnos anélkül, hogy az észlelt (olykor értelemzavaró) hibákat kijavították volna. [12] Lechner fontos és gyakorlati célokat szolgált a SUROWIAK-féle (lengyel) ,,Gépészeti zsebkönyv” magyar kiadásának szerkesztésével. [17] Ki kell emelnünk még, hogy Lechner főszerkesztője volt az új „Pattantyús” 5. és 6. kötetének. [16] Felettébb érdekes néhány szót idézni Lechner előszavából a Pattantyús 5. kötetéhez, amelynek ő volt a felelős szerkesztője. ,,A második világháború utáni újraépítés hőskorában a gépgyártásnak szinte vezető szerep jutott, és csak természetes, hogy ennek Kézikönyvünkben tükröződnie kell. A gépgyártás tananyagának szisztematikáját azonban a magunk erejéből kellett felépítenünk, minthogy abban az időben a külföldi irodalom számunkra jóformán hozzáférhetetlen volt. Ebben a munkában elöl jártak a Mérnöki Továbbképző Intézet munkatársai, a Műszaki Egyetem tanárai stb. A Nehézipari Minisztérium is indított Gyártástervező Tanfolyamokat, amelyeknek lelkes előadói tovább dolgozták ki a Gépgyártás tematikáját. Ily módon alakult ki nálunk a gépgyártásnak, mint önálló szaknak a hazai tématikája. A kialakult hazai szemlélet szerint tehát a gyártmánytervezéstől a gyártás-tervezés abban különbözvén lényegesen, hogy az utóbbi a szerkezeteken túlmenően tevékenységek tervezésével is foglalkozik, a technológiában az idő fogalma kétféle szerepben jelenik meg. Elsőben az emberi tevékenység időszükségletének a mértéke. Az értékméréssel, vagyis a pénzzel, gazdaságosság kérdésével egyaránt foglalkozik a gyártmányszerkesztő és a gyártástervező is, csak az utóbbiban talán valymivel tu-422
