Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Schimanek Emil
A különböző rendszerek ismertetésénél és gyakorlati összehasonlításánál elsősorban a hőerőgépekben végbemenő energiaátalakítási folyamatnak elméleti lefolyását tárgyalja. Második lépésben vizsgálja azokat az eltéréseket, melyek a gépben megvalósítható folyamat és az ideális folyamat között felmerülnek, és végül megállapítja a gépben a munkaközeg áramlásánál és a gép járásánál keletkező káros befolyások hatását (súrlódás, hőáramlás stb.) az energiaátalakítási folyamat lefolyására . . . Elsőrendű érdekünk . . hogy minél szélesebb körben váljék ismeretessé, hogy ennek a mi kis országunknak műszaki irodalma milyen nívón áll, és hogy műszaki értelmisége soraiban milyen kiválóságok akadnak.” 1948-ban ,,Tudományos kutatás a tervgazdálkodás szolgálatában” c. tanulmánya (58) két szempontból is érdekes. Egyrészt határozott szavakkal helyesli a népi demokratikus rendszert, annak gazdaságpolitikáját, másrészt megfogalmazza a tervgazdálkodáshoz szükséges tudományos munka négy pontos feladatát : ,,. . . Hogy a tervgazdálkodás eredményes végrehajtására szükséges tudományos munkásságot a jövőben is biztosítsuk, tudományos kutató gárdára van szükség. Gondoskodni kell tehát, hogy ez a gárda rendelkezésre álljon. E célból az egyetemeken, főiskolákon és az egyes kutatómunkát végző intézményekben ki kell képezni azokat a szakembereket, akik valamilyen előzetes vizsga, vagy tevékenység során beigazolták a szóbanforgó munkakörre való rátermettségüket. A tudományos munkára való nevelés során figyelembe kell venni, hogy a kutatás általánosságban 4 féle feladatra terjed ki. Az 1 -ső ... a probléma szabatos meghatározása. Maga a probléma rendszerint abban áll, hogy meg kell vizsgálni egyes tényezőknek az eredményre gyakorolt befolyását. Pl.: az anyag összetételének és kikészítésének befolyását a szilárdsági és hőállási, általában annak használhatósági viszonyaira vagy egyes tényezőknek a tünemények (pl. égési folyamatnak) lefolyására gyakorolt hatását. A 2-dik feladat olyan kísérleti berendezési eszköz vagy eljárás megtervezése, amellyel szigorúan külön lehet választani a vizsgálat tárgyává teendő egyes tényezők hatását a többiekétől. A különválasztás követelményét rendesen csak laboratóriumi vizsgálatoknál lehet a szükséges mértékben biztosítani. Ez az oka annak, hogy általában ilyen kísérletek előzik meg új elgondolásoknak nagyipari alkalmazását. A 3-dik feladat: a kísérletek alkalmazásával mutatkozó jelenségek szabatos megállapítása a vonatkozó adatok pontos rögzítésével. A 4-dik ugyancsak fontos feladat, azon határok kijelölése, amelyek között a jelenség lefolyására megállapított törvényszerűség érvényes. Erre azért van szükség, mert sokszor tapasztaljuk, hogy a szűk határok között érvényes öszszefüggéseket általánosítják, és messze az érvényességi határon túl is alkalmazzák. 168
