Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
Még egy tanulsággal szolgál a 8. kép. A szél erejétől függően, a királytengely nagy fogaskereke egy vagy két kőpárt hajtott. A képen egyik kőpár bekapcsolt-, a másik kikapcsolt állapotban van. Az állvány helyzetét ütköző szegek rögzítik. Verancsics jó gépszerkesztői érzékét dicséri a kövek állványának rögzítése is. A két átmenő csap ugyanis a kerületi erő átadásának-átvételének síkjában van. Az őrlőkövek tengelye az előzőhöz hasonlóan ,,pontszerűen” támaszkodik a tartógerendára. A 9. képen a vitorlák száma változatlanul négy. A királytengely nagy fogaskereke fogaskerék-előtéthez csatlakozik, módot adva a fordulatszám növelésre. A négyszögletes királytengely körkeresztmetszetű csapágyban forog. Minden tengely talpcsapágyban végződik. Ez a malomváltozat sem elégíthette ki a tervezőjét, főleg azért nem, mert a széllel egynél alig valamivel több vitorla kapcsolódott. Éppen a kis kapcsolódásszám lehet a magyarázata annak, hogy Verancsics e malomkonstrukciójánál nem alkalmazott féket. Fékről beszélve, utalni kell arra, hogy Verancsics — ha egyáltalán ismerte ? — nem vette át Leonardo da Vinci szélmalmi szalagfékjét. Helyette a gépek számát csökkentette vagy növelte, függően a szél erejétől. Verancsics, a 10. kép kerekeiről írva, szárnyas kerekekről beszél, utalva a megnövelt vitorlaszámra. A szárnyas kereket szerkesztőjük malmok hajtására szánta. A 8. és 9. képhez viszonyítva kétségtelenül előnyösebb szerkezeteket láthatunk a képen, mert itt a széllel nagyobb számú szárny kapcsolódott. A kép baloldali ábrája azt példázza, hogy Verancsics milyen jó érzékkel merevítette a szerkezeteit. A 11. kép szélmalma egyike Verancsics legjobb műszaki gondolatainak. A lapátkerék ívelt szárnya a mai jó hatásfokú légmotorok őse. A tíz szárny közül egyszerre több kapcsolódott a széllel. A lapátkerék tetőzete ugyancsak a kisebb ellenállást szolgálta. Mivel a szélerősség változó, a terhelhetőségnek is változónak kell lennie. A királytengelyt az őrlőkövek számának megfelelően terhelték. A változtatás lehetőségéért az őrlőkövek állványait kerekekre szerelték. Ez az elmozdításra vonatkozó ötlet — szerzőjük gondolati fejlődésének bizonyítására — all. képen tűnik fel először és ezt követően Verancsics csaknem valamennyi malmánál megfigyelhető. All. képen berajzolt ember csak a lapátkerékre vonatkozik és nem az alatta lévő emeletek arányaira. Verancsics az emberrel — a méretarányok mellett — föltehetően éppen a nyílás létezését akarta hangsúlyozni. Valószínűleg a Melléklet XII. leírásának utolsó mondata is erre utal: ,,A tető az egyik oldalról kapja a szelet, a másik oldalon pedig kibocsátja.” Az egyik oldalon a lapátkerékbe áramló levegő a másik, átellenes oldalon távozott. így akarva-akaratlan kettős hatású szélturbinát tervezett. A királytengely hosszabb, mint a lapátkerék felső sík lapja. Az ábrába rajzolt szaggatott vonalak a tetőzet szerkezetére utalnak. E malomnál is a csapágyak körkeresztmetszetűek, a csapok viszont négyzetesek. 75
