Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

arab tolmácsolásban maradt reánk. Éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy Heron aeolopilja vezetett az első szélmalom fölépítéséhez.

A szélmalom őshazája a mai Irán és Afganisztán, közelebbről Segestan vidéke. Afganisztánban, a 7. században, a perzsa uralmat az arabok fennhatósága váltotta fel. Ekkor I. Omar (ur. 634—644) volt a hatalom megtestesítője. A kalifa uralkodásának utolsó évében, 644. november 3-án, Abu Lulu perzsa rabszolga folyamodványában azt írta az uralkodónak, olyan malom építésére képes, amelyet a szél ereje hajt [72. 210. p.]. A ránk maradt feljegyzésből arra következtethetünk, hogy a jelzett időben már ismerték a szélmalmot, s Abu Lulu képes volt újabb malom építésére. Ezekről a malmokról feltételezhető, miszerint vitorláik vízszintes síkban forogtak.

64

18. ábra

A szélmalom jelenleg ismert egyik első ábrázolása, kb. 13. század