Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
A legtöbb emberhez hasonlóan, Verancsics is szerette szülőhelyét. Tükröződik e vonzalom abban a díszítőszándékban, mellyel a sibeniki templomot óhajtotta szebbé tenni (4. kép). Az ábrához tartozó rövid leírás szerint, a templom hajóit faragott kövekkel akarta befedni. Verancsics szerint a templomok többségét fokozatosan építették. A hajók mellé tornyot és sekrestyét illesztettek, ismét máskor kápolnát toldották az építményhez, aszerint, ahogy határoltak az anyagiak, módosították a változó igényeket. Verancsics helytelenítette az alapvastagsággal felhúzott oldalfalakat, meg a támfallal megtámasztott sarkokat, mert mind a toldozgatás, mind a külső megtámasztás rontja a szemlélő látványát. Verancsics a templom-tervezetével (5. kép) a felsorolt hátrányokat akarta elkerülni. A homlokzatot is, az oldalfalakat is a barokk mozgalmassága jellemzi. A? egybetartott tömeget a kagylós-körös vonalak váltották fel. Nem a holt formák, nem a zilált különbözőség ural, hanem az egybetartozóság kíván hatni. Az épülettel azonos stílusjegyet viselő, timpanont helyettesítő homlokzat alatt az orommezőt nyílások osztják meg, nem öncélúan, hanem a harangok befogadására. A főhajót oszlopcsarnok vészi körül, növelve a befogadóképességet és megteremtve a tetőboltozat tartóit. Az ablakokat elválasztó párkányoknak Verancsics azt a szerepet szánta, hogy az épületet tagolják és növeljék a látvány kellemét. Felépítették-e valahol Verancsics templomát ? Sajnos nem tudjuk. Órák Az óraszerkesztés tudománya az emberi tudás megszerzése útján gyarapodott. Számos nagy alkotó egyebek mellett órakészítéssel is foglalkozott. íme néhány példa: Arkhimédész (i. e. 287—212) vízórát szerkesztett; Leonardo da Vinci (1452—1519) rugós órát tervezett; Christian Huygens (1629—1695) az ingaórát találta fel . . . Nos, függetlenül attól, hogy Verancsics Fausztusz mily közel emelkedett alkotásaival a példaképekhez, ő is foglalkozott órákkal. A 6. kép Verancsics könyvének három óráját szemlélteti. A napóra, a Horologium Solare ősi eszköz, a Biblia is említi (Királyok Könyve). Sok évszázadon át használták. A napóra, mint ismert, az árnyékhosszúság mérésén alapszik. A napóra-rúd vagy fonál — gnomon — árnyéka, a földforgás következtében, sajátságos vetület területet ír le. A gnomon-árvényék egy nap alatt járna körbe, ha éjjel is lenne árnyék. Az árnyék útját már a babiloniak egységekre bontották. Kezdetben 60 egység volt a nap. Később 2x12 egységre módosították, a nap-éj-egyenlőség részarányának megfelelően. Verancsics által ajánlott napóra is 24 egységre, azaz órára van tagolva (alsó ábra). Az árnyékvető fonalat a körök közepére mutatóan kellett függeszteni. A Horologium Solare felső ábrája 4 X 90 fokra van beosztva, (úgy is felfoghatjuk 4x90 — 360 napra) ugyancsak középre függő fonállal. A kezdő és befejező árnyék egyre változó helye felvilágosítást adott arra, hogy a Nap évi látszólagos mozgása során az Állató'v 12 csillagképének mely tartományában halad, azaz hányadik hónapjában az évnek. 52
