Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
szerint — Marko Dominis (1560—1624) érsek, aki 1614 és 1616 között Velencében élt [71 ]. A dialógusban Verancsics a logika tételeit fejtegeti Dominis ellenvetéseivel szemben. Verancsics vélekedése alapján ,,Az arisztoteleszi és egyházi bölcseletet rendszerbe foglaló (skolasztikus) teológiát meg kell tisztítani az álokoskodások hiábavalóságától és a természetet változatlannak szemlélők (metafizikusok) különböző alaptalan reményeitől/’ A Ligca nova szerzője visszautasította a logika fajtákra bontását. Ennek eredményeképpen bölcseletének csak részei vannak. Felfogásában tulajdonképpen a logika, a retorika és a grammatika — egy témán belül — ugyanazt a gondolatmenetet és ugyanazt az eszközt képviseli. Ezen az úton Verancsics eljut addig, hogy a tudás eszközeit meg kell tisztítani a merevség és mozdulatlanság minden lehetőségétől. Tehát a logika alapja — önmagát mindig felülbírálni tudó mércéje — terjedjen ki az emberi tudás egészére. Verancsics — lényegében Lorenzo Valla nyomdokait követve — a legáltalánosabb logikai fogalom, a kategóriák számának csökkentése révén egyszerűsítésre törekedett. Három alapvető kategóriát ábrázolt: az alanyt, az anyagot és a formát. Verancsics is, s előtte már mások is, elfogadhatatlannak tartották az olyan arisztoteleszi kategóriát, mint amilyen a viszony („relatio”), a magatartás („habitus”), a tétlenség („situs”), a mennyiség („quantitas”), a minőség („qualitas”), a cselekvés („actio”), a kiállás („passió”) és a mérték („mensura”). A párbeszéd fejtegetéseit rövid keresztény erkölcstan (Ethica Christiana) követi, amelyben Verancsics etikája pilléreit, az alázatosságot, a tisztaságot szegénységet magasztalja. A Logics nova-t katolikus fejedelemnek szánt politikai tízparancsolat zárja be. Verancsics Fausztusz egyházpolitikai tevékenysége Verancsics Fausztusz egyházpolitikai tevékenységét Tóth László a már idézett tanulmányában méltatja. Tóth a pápai levéltár két emlékiratát vizsgálta meg. Összevetette Verancsics tevékenységét, a történelmi eseményeket, valamint az emlékiratok mondanivalóját és stílusát. Megállapította, hogy a két aláírásnélküli emlékirat csakis Verancsics Fausztusz munkája lehet. Az első, föltehetőleg 1606. év elején írt emlékirat (De lo Stato presente ecclesiastico et politico in Ungaria) Magyarország egyházi és politikai viszonyait ismerteti. Javasolja, hogy a magyar püspökök tevékenységét a helyszínen ellenőrizzék és irányítsák a pápai nuneiusok és vizitátorok. A legtöbb magyar püspököt ugyanis elragadta a vagyonszerzés mohósága, az egyházi méltóságok 4 Műszaki nagyjaink IV. 49
