Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
Az előszó után Arconatus Jeromos (?—1599), II. Rudolf titkárának költeménye van a kötetben, magasztalva Verancsics szótárát. A szótár hangjelöléséről és helyesírásáról csupán jellemzésül állj ónak itt a következők: Az x több magyar szóban zs-t jelöl. Például, dexa (dézsa), moxar (mozsár), xixik (zsizsik). A magánhangzók jelölése többször kettőzött, pl. issonyüssagkeep, szeulees, zuuz stb. A helyesírás egy másik sajátossága az hogy a főnévi igenevet két n-nel írta Verancsics. Példák: lehelenni, segitenni stb. Az ö = eu és az ü — eü magánhangzó jelölést a mai olvasónak nehézkes megkülönböztetni; néhány példa: (eu = ö) keutees. le-teumi. peureulni; (eü = ü) beteli, eskeüves, szeüntelen-valo stb. Az olasz írásmód nyomán gyakran a mássalhangzók is kettőzöttek: fegyvver derek (Lorica = bőr páncél), hordozzas. ooll stb. A szótár értékelői alig méltatták figyelmükre a szláv—magyar szóegyezések gyűjteményét (Vocabula Dalmaticae quae Ungari sibi usurparunt). Podhradczky József szerint .,— Az itt érintett magyar dalmát szótár nincsen meg. mert azt Faustus ^ erantius (...) 4-edrétű könyve végén (...) saját munkája gyanánt adta ki" . . . [ 78. 17. p. ]. Bárhogyan is volt. a szóegyezés gyűjteménye egyik első fölfigyelés a magyar—szláv szóegyezésekre és ez a szótár egyik becse. Hozzávetőlegesen 400 szó található az összevetésben. íme néhány példa: bob = bab; cseta — csata; dinya — dinye; golub — galamb, hvala — hala; kolacs — kalach; lopata — lapat; meed — meez; obrok — abrak; potok — patak; reed — rend; szeno — széna; tovaris — taars; stb. A példaként idézett szók. mint szláv jövevény szavak. megtalálhatók Kniezsa István munkájában [49]. A gyűjtemény értékelése itt nem lehet feladatunk, mégis meg kell állapítani, hogy tévedéseket is tartalmaz. Például, orati — aratni. Orati a délszlávban a mi szántani igénknek felel meg. Az aratni ige meg éppenséggel nem szláv eredetű szónk. Származása vitatott. Lehet ősi finugor örökség, lehet ótörök eredetű. Verancsicsot az téveszthette meg, hogy az arat igének volt orot átmeneti formája. További példa: bir -— bírság. A birság, mint ismert, származék szó. a bir ige -ság képzős formája. A bir valószínűleg már a honfoglalás előtti időkben is nyelvünk eleme volt. Tőlünk vették át a szomszéd szláv nyelvek használói. A kurtaság ellenére, vagy talán éppen ezért, a szótárat többen ..lemásolták”. S nyilvánvalóan a kiadás után még többen használták. Melich János a már idézett ,,A magyar szót ár írod alom” című munkájában összegyűjtötte Verancsics szótárának másolóit. Felsoroljuk őket: Baldi Bernardino (1553—1617) guastalai apát. olasz költő. Több írása kéziratban maradt fenn. A kéziratokat a nápolyi Nemzeti Múzeumban őrzik. A magyar kutatók itt fedezték föl írásait a múlt század második felében. A bekötött kéziratok között van egy magyar—olasz, hellyel-közzel magyar—latin résszel tarkított szótár. Toldi Ferenc (1805—1875) eredeti munkának vélte Baldi kéziratát és ennek megfelelően méltatta. A szótár ugyanis olyan kéziratokkal van egybekötve, amelyek 1583-ból valók. Később Teza Emil. az MTA 43