Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

Ebben az időszakban Yerancsicsban ismét föléledt a szerzetbelépés szándéka. Felöltötte a barnabiták ruháját és készségesnek mutatkozott a fogadalom letételére. Ez alkalomból készült az a jellemzés, melyet Giovanni Antonio Gabuzio készített, s amelyet a fentiekben már idéztünk. Közben 1609-re fordult az idő. Magyarországon megváltoztak a viszonyok. Nagyon valószínű, miszerint a pápai udvarnál épp a változások hatására késleltették a rendbelépését. Tehát számoltak azzal az eshetőséggel, hogy Verancsics Fausztusz visszatér az országba.

Verancsics nem nyugodott bele javadalmainak elvesztésébe. A pápai udvartól kezdve Forgách Ferenc (1566—1615) esztergomi bíboros érsekig mindent és mindenkit megmozgatott a javadalom visszaszerzésére. Forgách. ki a Habsburgok feltétlen híve volt. Fausztuszt nem bíztatta semmi jóval. A pereskedésre volt mód, ám aligha vezethetett eredményre. S szabad javadalom nem lévén, kárpótolni sem tudták. Évekig tartott a vita, s mindaz ami hozzátartozott — eredmény nélkül. Verancsics V. Pál pápa föllépésére sem kapta vissza javadalmát.

Bár Verancsics sohasem mondott le a Csanádi püspökségről, helyére mégis — nyilvánvalóan II. Mátyás király — Herovich Mátyás fehérvári prépostot nevezte ki. Ezt a méltánytalanságot a kortársak is bitorlásnak nevezték.

A sághi javadalomért folytatott hadakozás utolsó általunk ismert dátuma 1614. november 27. Forgách Ferenc érsek ekkor értesítette Fausztuszt javadalma visszaszerzésének lehetőségéről.

Időrendünkben már csak két év választ el Verancsics főművének, a Machinae Novae megjelenésétől. Bár nem ismerjük a munkamódszerét, az kétségtelen, ahogyan az előzőekben is hivatkoztunk rá. hogy Verancsics Fausztuszt Magyarországon is foglalkoztatták műszaki kérdések. Nem meglepő tehát, miszerint elorozástól védte több évtizedes munkálkodásának gyümölcsét. Könyvének kiadása előtt az alábbi kiváltságlevelet kapta:

..Mi. Isten kegyelméből II. Cosimo, Toszkána harmadik hercege. Firenze és Siena ötödik hercege. Pitigliano grófja. Portoferrario és Elba szigetének főura, a Pesarai- Castiglione-nak, Giglio szigetének főura, a szent István rend nagymestere stb.

Óhajommal engedélyezem Monsignor Fausto Yerancio, Csanád püspökének kérését, indítatva közhasznúsága miatt és a mi szokásos jóakaratunk által, e levéllel megparancsoljuk a nyomdászoknak, a könyvárusítóknak és hasonló kereskedőknek, akik a mi országainkban élnek, hogy a megnevezett püspök vagy felhatalmazottja írásos felhatalmazása nélkül, a következő tizenöt évben, nem merészelhetik birtokolni az új gépekről szóló könyvét, melyet ő közzétenni óhajt, újra kinyomtatva Firenzében. Sienában. Pizában vagy bármely más városban vagy helyén a mi tartományainknak. Mi ugyancsak megtiltjuk országainkban harminc évre bárkinek az ő általa feltalált és a könyvében megnevezett új gépek gyártását és felállítását, mint említettük. írásos felhatalmazása nélkül nem is használhatnak ilyen gépeket, büntetés terhe mellett

29