Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

pett az egyházi pályán. II. Lajos uralkodása idején veszprémi kanonok és felsőőrsi prépost, ezt követően budai prépost. Mint királyi követ járt Velencében, segítséget kérve a török ellen. A mohácsi csata után János királyhoz pártolt. Jutalmul a király erdélyi püspökké nevezte ki. János követeként Statileo többször járt külföldön.

A Statileo olaszos névírás, hasonlatos a Veranziohoz. Statileo János erdélyi püspök nevét a mai jugoszláv irodalom Ivan Statilic-nak írja [19].

Verán esi cs Antal (1504—1573) rangban az esztergomi érsekségig emelkedett. Személyét irodalomtörténetünk mint humanista történetírót tartja számon. Irodalmi céljai között első helyen állt a Mátyás király halála utáni Magyarország történetének megírása, ólunkáját széleskörű adatgyűjtéssel készítette elő. azonban halála megakadályozta legfőbb céljának megvalósítását. Műve töredékes maradt. Verancsics Antal munkáit és gyűjtött adatait Szalay László és Wencel Gusztáv adta ki 12 kötetben.

Verancsics Mihály (1507—1571 ?) neve — Antal bátyja és fia, Fausztusz mellett — kevésbé ismert. Pedig megérdemelné a nagyobb érdeklődést. Élete és munkássága ugyanúgy hozzánk köti őt, mint nagynevű érsek bátyját vagy a polihisztor fiát, Fausztuszt.

Verancsics Mihály feltehetőleg Sebenico-ban született. Életútja kora ifjúságától meglett férfikoráig egyirányú volt Antal bátyjáéval. Sőt, olykor eléggé szorosan összefonódott. A két fiú előzőleg valószínűleg ugyanannál a sebenicoi humanista Elias Tolimeriusnál kezdett tanulni. Később mindkettőjüket anyjuk rokona, Beriszló Péter (Petur Berislavic) veszprémi püspök vette a házába. 1520-ban. Beriszló halála után, Statileo János pártfogása következett. Statileo vezette a két fiút János király udvarába. S ugyancsak a nagybátyjuk küldte őket Pádova, Bécs, és Krakkó iskoláiba, ahol teológiát és jogot tanultak. Tanulmányaik befejeztével —- az 1530-as évek táján — János király udvara várja a két Verancsics fiút. A diplomáciai megbízatás sem késlekedett soká. Itt azután egyre fokozottabban érvényesült a rátermettség, az erőteljesebb egyéniségű Antal javára. Ez a ,.többretörés” azonban nemcsak az indulást jellemezte. Megmaradt mindvégig a két testvér életpályájának kísérőjéül. 1544. év fordított Verancsics Mihály sorsán. Erdélyben élő fiait apjuk kérte: betegsége legyengítette őt, valamelyikük menjen hozzá. Antal Mihályt küldte. A következő 1545. év újabb nagy eseményt vitt Mihály életébe: feleségül vette Dobrojevieh Katalint. Néhány sebenicoi év következett. Verancsics Antal viszont rangban tovább emelkedett az erdélyi udvarban. De 1545-ben kegyvesztett lett és el kellett hagynia Erdélvt. Miután nem sikerült visszatérnie, 1549-ben felajánlotta szolgálatait I. Ferdinánd királynak. Bécs kapva-kapott a képzett diplomatáért. Megbízással is csakhamar ellátták. Mindez elegendő volt ahhoz, hogy Antal Mihályt is Bécsbe hívja. Ismét éveken át segítette bátyja tevékenységét Mihály. Antal méltósága viszont egyre emelkedett. Számos diplomáciai megbízatás után — az évszázad közepén — pappá szentelték. Rá négy évre, 1554-ben már pécsi püspök. E kinevezés után Verancsics Antal —-2*

19