Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

Zay Ferenccel együtt — követként Konstantinápolyba utazott. A követ járás nem hagyta érintetlenül Mihályt sem; bátyja őt bízta meg javadalmainak kezelésével. A követek alkudozása három évig tartott. A király a követjárás fáradalmaiért Verancsics Antalt kinevezte egri püspökké. A püspökség átvételét Mihály is segítette. Ám még abban az évben, tehát 1558-ban Mihály hazatért Sebenico-ba. A háborús események (Szigetvár ostroma stb.) hatására, Antal 1566-ban, mint egri püspök, táborba szállt, s ismét Mihályt kérte javadalmainak felügyeletére. A jugoszláv enciklopédia szerint [19. 535. p.]. Mihály még ugyanabban az évben hazatér. Ettől kezdve azután haláláig otthon maradt. De még a jugoszláv enciklopédia is kiemeli, miszerint Verancsics Mihály élete hátralévő részében sem szakadt el hazánktól. Állandó levélösszeköttetésben maradt bátyjával és Fausztusz fiával.

Verancsics Mihálynak magyar nézőpontból nagyobb az érdeme, mint ami az életrajzi töredékekből következtethető. Acsádi Ignác, ki Verancsics Antal kéziratgyűjteményét vizsgálta, úgy vélekedett, hogy . . . „Verancsics Mihály írhatta legalább némelyikét azon dolgozatoknak is, melyeket most Verancsics Antalnak tulajdonítunk. ’’Acsádi — a kéziratok átvizsgálására hivatkozva — lágy vélte, hogy Verancsics Mihály írta a Liber de rebus Hungaricus anno 1-536, továbbá: De apparatus Joannis regis contra Solimannum caesarem in Transsylvaniem invadentem”. Az első dolgozat az 1536. év magyarországi eseményeinek krónikája. (Verancsics Antal ebben az időszakban óbudai prépost volt. Sokszor közvetítette János király és I. Ferdinánd közötti alkudozást.) A második munka lényegében folytatása az előzőnek, elbeszélve az 1538—39. évek emlékezetesebb mozzanatait. (Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát csak azzal a feltétellel adta nőül János királyhoz, ha békét köt I. Ferdinánddal. A békét Nagyváradon írták alá 1538-ban.) Acsádi Verancsics Mihálynak tulajdonítja az 1554—57 közötti követjárás történetét, mely egyfajta párbeszéd a két testvér, Antal és Mihály között, leírva a konstantinápolyi tapasztalatokat. Ismeretünk szerint, Verancsics Mihály egyetlen horvát nyelvű, kéziratban maradt munkát írt: Zivot svete Margarite. Ide kell jegyezni: Bartoniek Emma [4. 38— 39. p.] nem osztja Acsádi véleményét, mondván: a fentebb idézett dolgozatok Verancsics Antaltól származnak.

A Verancsics-családot tehát a történelem helyzetei kötötték a magyarsághoz. Az együttélés nem röpkelétű egymásrahatás volt, hanem tartós kölcsönösség.

Verancsics Fausztusz élete

Verancsics Fausztusz Sebenico-ban, a mai Sibenikben született. A születési éve — Giovanni Antonio Gabuzio egykori jelentése alapján [115] —: 1551. Ez az adat azonban megnyugtatóan nem fogadható el. Az itt közölt arcképen ugyanis a következők olvashatók: QVANDO CONSOLABERIS ME FAUST VERANTTIO EPISKÜPO CHANADIEN AETATIS SVAE LV ANNO

20