Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
(ur. 1526—1563) békét kötött a törökökkel. 1552 és 1557 között a törökök kiszélesítették a hódoltság területét: török lobogó lengett Szeged, Szolnok, Temesvár fölött; a törökök elfoglalták Lippát, Drégelyt, Füleket, majd Egert ostromolták. Előnyomultak a szlavón vidéken is, megkaparintva Verőcét. Ebben az időszakban Verancsics Antal és Zay Ferenc — I. Ferdinánd követeiként — békealkudozások közepette négy évet töltött a portán. A békét ennek ellenére csak 1559-ben kötötték meg. Ferdinánd vállalta, hogy a magyar területekért — adóként — évi 30 000 aranyat fizet. A megállapodást nyolc évre kötötték, azonban nem lépett életbe, mert 1560-ban és 1562-ben új és új egyezséget kötöttek. Ferdinánd, majd az őt követő I. Miksa (ur. 1563—1576) nem fizették az adót a törököknek, ürügyet szolgáltatva új hadjáratok kezdésére. 1566-ban Gyula eleste jelezte a hadműveletek kiújulását, ezt követően Szigetvár bevételével folytatódott a háborúskodás. Ekkor utazott Verancsics Antal követként másodszor Törökországba. Ténykedése révén kötötték meg a drinápolyi békét 1568-ban. A megállapodásban véglegesítették az ország háromrészre osztottságát. A megüresedett trónra I. Rudolf (ur. 1576—1608) lépett. A király változás azonban nemenyhített a magyarság helyzetén. Ellenkezőleg! Az új királyaHradzsinba zárkózott, számára főleg az alkímia meg a csillagászat létezett. A béke palástja alatt 1571 és 1574 között kiújultak a török betörések, folytatódtak a portyázások. A törökök ekkor 900 falut foglaltak el, — ezeket az 1574-ben meghosszabbított drinápolyi békeszerződésben megtagadták visszaadni. A békekötés ellenére — III. Murad szultán nemtörődömségét kihasználva — a magyarországi pasák folytatták a zsákmányolást. Például, 1575-ben közel 80 erősséget és falut foglaltak el és 3200 magyart hajtottak el rabszíjon. Ezt az érzékletesen le nem írható állapotot legföljebb két-három éves szünetek, újabb- és újabb békekötések (1583 és 1592) tarkították. A portán ismét a harcias vezérek kerekedtek felül és az öreges szultánt a harc engedélyezésére kényszerítették. Rudolf király elmaradt hűbéres adója adott ürügyet a harc felújítására. Már 1593 tavaszán Szlavóniára törtek a török csapatok. Tizenöt évig tartott az öldöklés. A szövetkezett Habsburg hatalom, Erdély és Havasföld nem tudott felülkerekedni. De a szultán gyengesége, a lázadások, a perzsáktól elszenvedett vereség megrendítette a török birodalmat. így Komárom alatt, a Zsitva torkolatánál, 1606-ban Rudolf követei a régieknél kedvezőbb feltételekkel köthettek békét. Ez az ún. zsitvatoroki béke meghagyta a háromrészre szakadást. Erdély egyben a magyar korona tartománya is, s a török hűbérese is. Az előző évszámok sora Magyarország 16. századának nem az egésze. A durva vonásokkal rajzolt kép a Habsburgok ellen vívott politikai és fegyveres harc dátumaival teljesedik. II. Lajos megüresedett trónjára a főnemesség Habsburg Ferdináadot ültette. A köznemesség viszont Szapolyai János (ur. 1526—1540) ellenkirályt választotta meg. Egyik király sem tudott felülkerekedni. A harcban Szapolyai vereséget szenvedett (Tokaj, 1527) és Lengyelországba menekült. Egy évvel később török segítséggel tért vissza. Ármánykodás, gyűlölség, orvgyilkosság. hadjárat, alkudozás, végül a két király békét kötött (Várad, 1538). 14
