Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
Polihisztor. Veszprémi várkapitány, királyi tanácsos, Csanádi püspök. Technikánk világviszonylatban is nyilvántartott művelője. Bevezető Yerancsics Antal és unokatestvére, Verancsics Fausztusz a 16—17. század Magyarországában éltek. A késő feudalizmusnak abban a szakában, melyben egyfelől a török impérium szétdarabolta a középkori magyar államot, másfelől, a kettős királyválasztással elvérszegényedett közegellenállásban, a Habsburgok magukhoz ragadták a magyar koronát. Gyilkos erők mozogtak az országban. Egész országrészek elnéptelenedtek [77., 68. p. ]. Rendszeressé vált a rabszolgaszerzés az országban [83], csaknem végletes lemaradásba taszítva az országot. E válságos, minden részében még mindig nem teljesen megértett történeti korszakban a csatározás alig szünetelt. S még a viszonylagos nyugalom sem mentett a beütéstől, portyától, rablástól [46., 44. p.]. A lelkekben sem volt nyugalom. A máglyahalál kilátásba helyezése ellenére terjedt a reformáció. Győzőben és legyőzöttben égetett az 1514. évi parasztfelkelés vérbefojtása. Később zászlót bontott az ellenreformáció. Ebben a mindent felforgató állapotban könnyen talált utat az érdek- és pártviszály. A 16. század elején, II. Ulászló (ur. 1490—1516) és II. Lajos (ur. 1516—1526) uralkodása idején, a, nagyúri viszálykodás erői sorra megsemmisítették a központosított hatalom vívmányait. Szétzüllesztették a fekete sereget. A nagybirtokosok kisajátították a királyi jövedelmeket. Egyre fokozódott a jobbágyok sanyargatása. Mint ismert, a növekvő pénzadók, a szabad költözködés korlátozása, az úriszék önkényeskedése 1514-ben kirobbantotta a parasztháborút. Dózsáékat leverték, velük pusztítva az ország nem csekély ellenállóképességét. Alig tíz évvel később, 1526-ban Mohácsnál a magyar sereg végzetes verességet szenvedett II. Szulejmán hadaitól. A törökök elleni fegyveres és politikai küzdelem végig kíséri a magyarság 16. századát. Mohács után 1529-ben és 1532-ben török hadjáratok söpörtek végig az ország Bécs felé vezető déli részein. A kétkirályos viszályt kihasználva, 1541-ben a török csapatok elfoglalták Budát. 1542—45-ben az ország középső része szilárdan török kézre került. Nem sokkal később, 1547-ben I. Ferdinánd 13
