Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
szettől cselekvő és mozgékony, különösen akkor, ha hosszabb rostát használunk. amelyik hasonló az itt láthatóhoz. XXXI. Lisztszita Itáliában az a szokás, hogy a pékek naphosszat szitálnak, hogy a lisztet elkülönítsék a korpától. Németországban azonban ezt egyidőben végzik a búza őrlésével. Az őrleményt tisztátlanul. ahogy a malomkő lisztté őrölte, szitában vagy rostában szitálják, olyképpen, hogy a nevezett szita igen kicsiny rúdhoz van rögzítve, amelyet azután három vagy négy kis fog mozgat. Ezzel a módszerrel a finomliszt a ládában gyülemlik, míg a korpa ládán kívül hullik ki. XXXII. Az árpa hántolásának módja Itáliában teljesen ismeretlen az árpa hántolásának és héjától való megtisztításának általunk vázolt módszere. íme ez az oka, hogy a hántolásra olyan nagy munkát fordítanak. Az eszközök, amiket használnak és amiket mi kölyünek nevezünk, túl nagyok és sokkal inkább alkalmasak az árpa és a gabona teljes összezúzására. mint a hántolásra. Mi tehát hegyes kölyüket készítünk, amik négyszögletes szögekkel vannak kiverve és így a magvakat jól lehet hántolni. Ezeket a kölyüket vagy zúzókat kétféle módon lehet működtetni. Vagy egy ember forgatja égjük oldalról a tengelyt, míg a másik oldalról súlyok segítik, vagy pedig a kölyü rúdhoz van erősítve, ami. ha egy ember húzza meghajlik és a kölyü lefelé halad, amikor pedig a rudat elengedi, az a kölyüt hirtelen a magasba visszahúzza. Mindez nagyon könnyű módja a súly magasba emelésének és nem is új. Mindemellett, s ez nagyon meglepett, kevéssé ismert. XXXIII. Kőpár az árpa hántolásához Van még egy módja az árpa hántolásának, mégpedig az őrléshez használatos malomkővel. Ha a felső forgókő a kívántnál nehezebb, akkor függeszteni kell, annak megakadályozására, hogy a magokat megőrölje. Az árpa hántolható azokkal a malomkövekkel. amehTeket a folyók forgatnak. Végül, hozzá lehet illeszteni egy asztalhoz, vagy eg}7 kerékhez bizonyos fajta szögeket és az árpát ezek között kell mozgatni, így megtisztul és megszabadul a héjától. És ennyi elegendő is a malmokról. XXXIV. Kétgerendás híd Most azokat a hidakat tárgyaljuk, amelyek, anélkül, hogy bármilyen formában a folyóba lennének alapozva, átívelik a vizet. Egyik parttól a másikig, még 123
