Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

a legszélesebb folyókon is — bár tény, hogy ez az első híd csupán két gerenda hosszúságú — vastag oszlop csupán két helyen van. A híd közepén álló függőleges keretet két-két támaszték merevíti.

XXXV. Fahidak

Ezt a hidat kettős gerendákból készítették és építették. A gerendák boltív alakban hajolnak meg és vas csapokkal vannak egymásba erősítve. A nagyobb szilárdság érdekében a híd alsó részét két másik gerenda tartja. Ezek lehetnek egyenesek vagy ellentétes irányban meghajlított boltívek, főleg azért, hogy a súly alatt a szerkezet ne szabaduljon el és ne zuhanjon le.

XXXVI. Kőhidak

Ezt könnyen el lehet készíteni téglából vagy szilárd kőből, mert minél könnyedebb a szerkezet, annál biztonságosabb. Először kétoldalt, az egyik és a másik parton készül el az alapozás, amire boltozatok támaszkodnak és kötnek össze. Ezen túlmenően, a híd íve alatt bőséges mennyiségű vasrudak merevítik az építményt, úgy ahogy a képen látható.

XXXVII. Bronzhidak

Ez a híd szilárd ércből készül majd. akár boltív alakjában, akár egyenes vonalban készítik el. Önök azonban azt fogják nekem elsősorban mondani, hogy sok ércre lenne szükség ehhez a műhöz és hogy mégiscsak ennek következtében igen sok pénzt emésztene. De kevesebbet, mintha kőből építenék. Ezenkívül Önök azt is meg fogják tőlem kérdezni, hogy milyen eszközzel lehetne egy ilyen nagy szerkezetet önteni. Érdeklődjenek azoknál, akik a tüzérségnek dolgoznak, amennyiben ők nem tudnák, térjenek vissza hozzám. Ugyanezzel és egy sokkal könnyebb eljárással lehetne elkészíteni a legnagyobb templomok és paloták tetőzeteit és burkolatait.

XXXVIII. Vashíd

Ezt a hidat azért hívják vashídnak, mert a folyó partjain épült két tornyot összekötő számos vasláncra van felfüggesztve. Ezeknek a tornyoknak a kapuja a hídra nyílik és a járó-kelőket vagy beengedik a hídra, vagy visszautasítják őket.

124