Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
emelték. A felhúzott markoló tartalmát azután a 42. képen látható csónakba ürítették. A markoló felületét kilyuggatták, hogy a víz kicsorogjék. Verancsies markológépében fölismerhetjük a 20. század markológépeinek ősét. A 41. képen szemléltető markolót — a jövőbe mutató gondolatgazdagsága ellenére — valószínűleg sohasem készítették el. A markolókanál fogazathiányától eltekintve, a szerkezetnek ugyanis két hibája van. Az első hiba kétségtelenül az, hogy a két vízijármű közötti viszonylagos elmozdulás lehetősége következtében akkora csavarónyomaték ébredhet, ami a gépezetet kettétöri. A másik, az elsőhöz hasonló nagyságrendű hiba, a gépezet nehézkessége. Ugyanis minden markolás után a markolóhoz kellett evezni, hogy a fölemelt iszapot kiüríthessék. A második hiba ismét összehasonlításra késztet! Leonardo da Vinci két csatornaásógépet szerkesztett (34. és 35. ábra). A Codex Atlanticusból származó ábrák igen nagy gonddal kidolgozott gépezeteket ábrázolnak. Mind a két szerkezetnek az a jellemző és értékes tulajdonsága, hogy a feltételezhetően kézi szerszámokkal töltött kasokat karrendszerek elfordításával partra emelték. 34. ábra Leonardo da Vinci csatomaásógépe. (Codex Atlanticus) 101
