Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos

5. ábra Osztógép

fokkal való tovaforgatásakor a milliméternek csekély tört részével juttatja eló're a karcoló készüléket. Eredetileg két csavar tartozott hozzá, amelyekben egy csavarmenet magassága 11/3 mm, a hozzájuk tartozó fogaskerekeknek 100, illetőleg 200 foga volt. így ezzel a berendezéssel 75, illetőleg 150 vonalat lehetett húzni egy mm-es közre. Miután ugyanis a fogaskerék fordulata után az üveglap újra visszahúzódott, az író szerkezet gyémánt tűvel újra egy finom vonalat karcolt az üveglapra. Mivel a régebbi osztógépek 300 — 400 vonalat is adtak egy mm-re, nyilvánvaló, hogy Jedlik célja nem annyira a beosztás sűrűsége volt, mint inkább a karcolások egyenletessége, hogy a Fraunhofer-vonalak minél tisztábban jelentkezzenek a Nap színképében.

A gép később sok módosításon ment keresztül. Jedlik írja a munkanaplójában: ,,Nuss mechanikus által készített gép 1854. máj. 11-ig igen sok módosításon keresztül menvén legalább is 1200 pengőbe került, míg végre máj. 11-én csakugyan teljesen jó eredményt adott . . . Május 26-án sikerült a körök vonalazását villamdelejes géppel hajtatni”. Ekkor ugyanis Jedlik már nemcsak egyenes vonalú, hanem körös rácsokat is készített. 78 mm átmérőjű körvonalakat húzott Jedlik a négyzetes üveglapra, és ebből kiindulva 160 koncentrikus kört karcolt minden mm-re. Körvonalas rácsokat már Fraunhofer is készített.

Az osztógép munkáját önműködően végezte az elektromos gép által moz63

i