Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos
moszférás gázt vízzel telt hengerekbe engedte. Hogy az adszorpció nagyobb arányú legyen, a készüléket, amely tengelye körül foroghatott, ide-oda forgatta, így kapott szódavizet, vagy pedig mesterséges ásványvizet készített, ha előzőleg megfelelő arányban különféle ásványi anyagokat kevert a vízbe. Arra is gondolt, hogy a szénsavveszteség elkerülésére az edény aljáig érő csövön át fejtse le a telített vizet. így tulajdonképpen a mai szódavizes üveg szerkezetének felfedezője is volt. Győrött az első nyáron 150 üveg ásványvizet készített ezzel a készülékkel, és saját feljegyzései szerint az mindenkinek ízlett. Említettük már, hogy 1841-ben a pesti vándorgyűlésre összejött orvosokat és természetvizsgálókat is megvendégelte vele [3]. Tapasztalta, hogvahoszszú utakon, rázós szekéren szállított természetes víznél az ő készülékéből jobbat kap, ezért ajánlotta a forrástól távol lakóknak a mesterséges ásványvizet. Eötvös emlékbeszédében idézi Jedlik szavait: ,,Ne gondolja valaki, hogy az előállítási költségek nagyok, s ezért a felfedezés, mint sok más a gyakorlatban kivihetetlen volna. Ötven palack Rohitsi-víz (az üveget és fáradságomat nem számítva) nekem bécsi értékben 10 forintomba került, tehát egy palack 12 krajcárba, egy palack Egri víz pedig csak 3 krajcárba, holott nálunk az elsőt 48 krajcárért, a másodikat pedig 36 krajcárért árulják”. Ehhez Eötvös hozzáfűzte: ,,De azért bármily jövedelmező üzletnek mutatkozott a savanyú vizek mesterséges gyártása, Jedlikből még sem lett szódavízgyáros”. Ebben Eötvösnek nem volt teljesen igaza. Jedlikben nemcsak a feltaláló tehetsége volt meg, hanem a gyakorlati alkalmazás iránt is volt érzéke. Fennmaradt pénztárnaplói szerint 1841-ben Pesten egy kisebb szódavízgyártó üzemet létesített. Vett hozzá 7458 db üvegpalackot, dugót, kénsavat stb. Elszámolása szerint 1842-ben 5 napszámos dolgozott üzemében 259 napon át. Mivel nem az anyagi hasznot kereste, azért a vállalkozást hamarosan rokonainak adta át. Osztógép. Optikai rácsok Az elektromosságtan mellett a fénytan tett jelentősebb előrehaladást a XIX. század első évtizedeiben. Egy politikai esemény is érdekes módon belejátszott ebbe. Amikor 1815-ben Napoleon visszatért Elba szigetéről, Fresnel nem volt hajlandó uralmát elismerni, s ezért felfüggesztették mérnöki állásából. így váratlanul néhány szabad hónaphoz jutott, amelyeket egészen a tudományba való elmélyülésre használhatott. 1815-tóí 1823-ig jelentek meg klasszikus munkái, amelyekkel a hullám-elméletet biztos alapra helyezte, s megalapítója lett az elméleti fénytannak. A további vizsgálódások a tőle kijelölt irányban folytatódtak. Jedlik nem az elméletet fejlesztette tovább, hanem a szükséges kísérleti eszközök előállítása lett a célja. Már említettük, hogy az optikai rácsok gyártására való külföldi törekvések ösztönözték, hogy maga is készítsen osztógépet. Ez már 1845 előtt el is készült. (5. ábra.) Gépének lelke egy finom csavar, amely a hozzátartozó fogaskeréknek egy-egy 62
