Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Sztachó Lajos: Kürschák József
nek, 1911-ben átadta neki betekintés végett Kürschák József 1913-ban a Journal für die reine und angewandte Mathematik c. folyóiratban megjelent hires dolgozatának kéziratát, amelyben az értékelt test fogalmát bevezette. Ez a körülmény indította Osztrovszkyt bármilyen korán a problémakörbe való bekapcsolódásra.” Ez a nyilatkozat finom megfogalmazása annak, hogy Kürschák dolgozata nélkül nem jöhetett volna létre Osztrovszky életműve, sem a divizorelmélet. A hazai elismerés sem késett, 1914-ben Kürschákot az Akadémia rendes tagjává választja, 1916-ban pedig Kürschák lett a műegyetem első olyan rektora, aki a Rector Magnificus címet viselheti. Rektori székfoglalójában a háború és a technika kapcsolatáról beszélt. Világosan felismerte, hogy a technika az a modern kétarcú Janus, mely áldást és átkot egyaránt fakaszt. Beszéde ennek megfelelően nem is lehetett kardcsörtető, mégis — ha ma már kissé humorosan is hangzik, — a király a háború tartamára népfelkelő ezredesi címet adományozott Kürscháknak. Legfontosabb gondolatai a székfoglalóból [98]: „Jobb időkben másképpen gondolkoztunk. A mérnökben a béke műveinek hivatott vezetőjét és kormányzóját láttuk ... A háborús technika csodái végső elemzésükben a tudományos belátásnak és a jól alkalmazott theoriának kimagasló eredményei... bízunk, hogy nincs túlságosan messze az a nap, amelyen a technikus visszatérhet igazi hivatásához, a béke műveinek vezetéséhez és kormányzásához. ’ ’ A világháború utáni időkből már a ma is élő tanítványok beszélnek Kürschák Józsefről. Kalmár László akadémikus a tanárképzős előadásokon kívül elsőéves korától részt akart venni Kürschák szemináriumain és engedélyt kért, hogy a műegyetemi előadásokat is felvegye leckekönyvébe. A műegyetemi előadások látogatását a professzor azzal az indoklással tagadta meg, hogy ott nem törekszik teljes szigorúságra, a mérnöknek ugyanis inkább arra van szüksége, hogy az alkalmazhatóság korlátáit megismerje, míg a matematikusnak a lehető legáltalánosabb tételek precíz igazolására. A szemináriumainak hallgatóságát Kürschák személyesen válogatta meg. Az elsőéves Kalmár csak akkor kapott engedélyt, mikor beszámolt, hogy milyen műveket olvasott matematikából. Milyenek is voltak ezek a szemináriumok ? A szeminárium következő heti előadójának vasárnap délelőtt kellett jelentkeznie a professzor lakásán és be kellett számolnia előkészületeiről. Egy ilyen vasárnap délelőtti beszámoló alkalmával egyik hallgatója jelentette, hogy nem oldotta meg a feladatot, mert nagyon sokat kellett volna számolnia. Kürschák a szemináriumon egy anekdotát mondott el ezzel kapcsolatban, amelynek az volt az értelme, hogy mi matematikusok sokszor emlegetjük, hogy a számok és számszerű kapcsolatok mesterei vagyunk, de utálkozva fordulunk el a feladattól, ha abban fárasztó numerikus számolásra kerül sor. Ezután a bevezetés után Kürschák maga oldotta meg a problémát. A A'ürsc/íaX--szemináriumok anyaga évenként változott, egyik évben Bolyaiul
