Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Szénássy Barna: Kőnig Gyula
Megjegyzések (1) Vasárnapi Újság, 60. évf. 1913. 15. szám, 285 — 287. p. (2) Kanig György (1883—1944) a jogtudományok doktora, kultuszminisztériumi beosztásban működött. Élete delén elvesztette szeme világát, és emiatt — mint c. miniszteri tanácsos — nyugállományba vonult. Több irodalomtörténeti tanulmánya igen figyelemreméltó, munkatársa volt a Vasárnapi Újságnak és a Nyugatnak. König Dénes (1884—1944) a budapesti műegyetem rendkívüli, a tudományegyetem magántanára volt. A gráfelmélet egyik legkiválóbb művelője, de jelentős eredményeket ért el a halmazelmélet és a halmazelméleti topológia terén is. A faji megkülönböztetés miatt az üldözés elől mindketten önként mentek a halálba. (3) Kürschák József: König Gyula. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1914. évf. 15. sz. (4) Rados Gusztáv: König Gyula r. tag emlékezete. A MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek. 17. k. 1915. 3. sz. (5) 1922 Bauer Mihály, 1924 Szegő Gábor, 1926 Szőkefalvi-Nagy Gyula, 1928 Jordán Károly, 1930 Szász Ottó, 1932 Egerváry Jenő, 1934 Veress Pál, 1936 Kalmár László, 1938 Lipka István, 1940 Rédei László, 1942 Fiajós György és Szőkefalvi-Nagy Béla, 1944 Varga Ottó. (6) Kármán Tódor (1881 —1963), az Amerikai Egyesült Államokban élt világhírű matematikus és fizikus édesapja. (7) „Utasítás a gymnasiumi tanítás tervéhez”. Kiadta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1880-ik évi 16. 179. sz. a. kelt rendeletével. Bp. 1880. (8) Utasítás 11. p. (9) König Gyula: Algebra középiskolák számára. A 2. kiadást átdolgozta Beke Manó. Budapest, 1897. (10) A 3. és 4. alatt említett értekezések. (11) Vasárnapi Újság, 60. évf. 1913. 15. sz. 287. p. (12) Budapesti Hírlap, 33. évf. 1913. 84. sz. 3 — 4. p. (13) A4, alatt idézett tanulmány, 14. p. (14) Uo. 17. p. (15) Révay József - Schöpflin Aladár: Egy magyar könyvkiadó regénye. Évszám nélkül. Franklin Társulat, Budapest. (16) Révay—Schöpflin 79 — 80. p. (17) Néhány ilyen kiadvány: „Magyar Regényírók”, „Magyar írók Arany tára”, „Magyar Nép Művészete”, „Országgyűlési Könyvtár”, „Ismeretterjesztő Könyvtár”, „Mikes Kelemen Törökországi Levelei” stb. (18) Révay—Schöpflin 100. p. (19) F. Klein: Elementarmathematik vom höheren Standpunkte aus. 1. k. Berlin, 1933. 278 — 279. p. (20) Az ismertetett bizonyítás nem tartozik König legmélyebb eredményei közé, de részletezése történelmi okokból indokolt: ugyanis a bizonyítást König 1894-ben bemutatta a Matematikai és Fizikai Társulat egyik ülésén, azonban seholsem közölte. Szóbeli közlések révén csakhamar ismertté vált eljárása, Schoenflies fel is vette híres Festschrift-jébe (1900). A bizonyítás további népszerűsítéséhez hozzájárultak F. Klein, Fraenkel, Kürschák József, Kalmár László és mások írásai. Ma már általában König nevének említése nélkül találjuk e bizonyítást a kiadványokban. (21) König Dénes: Theorie der endlichen und unendlichen Graphen. Leipzig, 1936. 85 — 87. p.; Szász Pál: A halmazelmélet ekvivalencia tételéről. Mat. Lapok, 10. k. 1959. 49-52. p. 238
