Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Bánhegyi László †: Ganz Ábrahám

megű kéregöntésű vasútikocsi kerekeknél szívesen használják a keménység mé­résére. mert könnyűszerrel jó összehasonlító értékeket ad.) A 9. ábrán egy teljes kéregöntésű vasútikocsi kerék képe (lent) és a nyom­karimájának törete (fent) látható. Az utóbbin jól megfigyelhető a fehér szí­nű, sugaras töretű kéreg, az átmeneti réteg és a szürke, szemcsés töretű mag. A kéregöntvény kérges részének biztosítása a kohászat feladata, amely meg­állapítja az öntöttvas összetételét és biztosítja az öntvény kérgesítendő részé­nek gyors lehűlését. Az öntöttvas összetételének megállapításánál nemcsak a kéreg mélységét és az átmeneti réteg jellegét kell figyelembe venni. hanem a vas keménységének, szilárdságának, kopásállóságának és hőállóságának változását is. A kéregképződéshez szükséges gyors lehűlés biztosítását az öntőszekrény meg­felelő helyére hűtővasnak a beépítésével érjük el. Ezt a hűtővasat ma koLillának nevezik. Ganz Ábrahám. aki szabadalmait a budai helytartóság útján a bécsi es. kir. kereskedelmi minisztérium szabadalmi hivatalához német nyelven nvúj­­totta be, szabadalmaiban a kokillát alakja miatt Schale-nak nevezi és a kéregön­tésű vasútikocsi kerekeket Schalengussrádernek. Ezeknek szószerinti magyar fordítása a csésze, illetve csészeönté.sű kerék elnevezések voltak Ganz idejében el­terjedve. A kéregöntésű kerék öntésénél használatos öntőszekrény kivitelét a 10. ábra mutatja keresztmetszetben. Itt a kokilla metszete fekete színű, a homokot pedig pontozással tüntettük fel. A kokilla és a homok együttesen kialakítják a vasúti­­kocsikerék negatív formáját, amelyet a folyékony vas azután kitölt anyaggal. A keresztmetszetben ábrázolt kerék ferdén vonalkázott. A kerék agyába mag van elhelyezve az agy üregességének (nyers furatának) biztosítására. Az öntő­szekrényt kiegészíti a felső részén látható, centrikusán elhelyezett, hengeres felöntőtoldat. amely amellett, hogy mint neve is mutatja, a folyékony vas beön­tésére szolgál, egyúttal az öntvény tömörségéhez az öntésnél szükséges hidro­sztatikus nyomást is biztosítja. Az ilyen kokillával ellátott öntőszekrénnyel öntött kerék azon a helyen, ahol az öntvény a kokillával érintkezik — vagyis a futófelületén — kérges lesz, ahol pedig az öntvény felületét homok határolja, ott szürkeöntvény. így biztosítva van a kemény futófelület és a megfelelő szilárdságú többi kerékrész öntése. A kokilla vastagságát a kéreg és átmeneti rész vastagsága és a technológiai fel­tételek szerint kísérletileg szokták meghatározni. 1853-ban már annyira előrehaladt Ganz Abrahám a kéregöntésű vasútikocsi kerék kísérleteivel, hogy pár darabot átadhatott kipróbálásra az Osztrák Ál­lamvasút Társaságnak. Ez azonban a próbák alatt még lényeges hibákat álla­pított meg. Különféle alaki és tárgyi hibákra hivatkozva* nem adta meg a bécsi cs. kir. kereskedelmi minisztérium szabadalmi hivatala sem a szabadalmat. Mindez azonban nem vette el Ganz Ábrahám kedvét a további kísérletezéstől, * Fővárosi Levéltár. Budai corr. mag. 3920/1854. 61

Next

/
Thumbnails
Contents