Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Bláthy Ottó Titusz
57. ábra V3 típusú 3 lóerős egyfázisú kommutátoros motor 1890-ből 2000 LE -s olyan gépegység párhuzamos járatásával kísérleteztek, amely egy-egy gőzgépből és a két szabad tengelyvégre szerelt generátorokból állt. Már az első párhuzamos kapcsolási kísérletnél nyomban törésveszéllyel fenyegető viszonylagos lengések léptek föl és kitűnt, hogy nem lehetséges a párhuzamos járatás..Csak a közös tengelyre szerelt generátorokat két csoportra osztva, a párhuzamos kapcsolást megszüntetve, két külön elosztó rendszerrel lehetett üzemet tartani (425.). 1889-ben Frankfurt am Main város villamosítására beadott versenypályázat alkalmából * a Ganzgyár váltakozóáramú, öngerjesztésű (B és M típusjelzésű) szinkronmotorokat (ld. 42. ábra), később (1891-ben) Bláthy által 1890-ben kifejlesztett egyfázisú (V jelzésű) * Bővebbet ld. az I. részben. Az erőgépek és ezekkel közvetlenül kapcsolt generátorok alkotta összetett ingarendszereket vizsgálva, elméleti kutatásai során már 1890-ben megállapította azt, hogy egy-egy erőgép két szabad tengelyvégére szerelt generátorpárt, bármilyen pontos fázisegyezésben szerelve sem lehet párhuzamos üzemben tartani, mert a tengely rugalmasságából eredő, változó forgatónyomatékok zavarják a generátorok együttlengését. Ezzel kapcsolatban említésre érdemes, hogy 1896-ban a Berlin-Oberschöneweide-.i erőműben nagynevű német mérnökök tervei alapján három, egyenként 58. ábra 10 lóerős 42 Hz egyfázisú kommutátoros motor 1891-ből. A müncheni Deutsches Museum példánya 360
