Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Bláthy Ottó Titusz

53. ábra

Bláthv higanyos feszültségszabályozója 1884-ből

54. ábra

Bláthy-féle wattmérő 1884-ből

vényt elnevezték, csak 1886-ban, illetve 1887-ben tették közzé az erre vonatkozó tanulmányaikat.

Az amerikai Edison-műveknél 1886-ban tett útja alkalmával Bláthy látta, hogy ott a gyártandó gépek gerjesztőtekercseit empirikusan fölállított táblá- | zatok alapján állapították meg, gondosan őrizve a táblázatokat. Közölte az ottani mérnökökkel, hogy ő ezeket az adatokat számítással állapítja meg. Próbaképpen egy gép adott méretei alapján kiszámította annak gerjesztési adatait. Az eltérés táblázatuk értékétől mindössze 2% volt, mire az amerikai kartársak — csodálkozásukat leplezve — csak annyit jegyeztek meg: jó megközelítés (,,A close approximation”).

Már e kezdeti időben fölismeri Bláthy a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségét is. Addig mások csak az áramsűrűség és melegedés közti összefüggést állapították meg. Bláthy rájön, hogy egy vezető vagy egy gép melegedése attól függ, hány watt jut a hőleadó felület egységére.

1884-ben egyenáramú dinamókhoz önműködő higanyos feszültségszabályozót szerkeszt (Id. 53. ábra); ez az első szabadalma. A Róma számára 1885-ben ren-356