Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Bláthy Ottó Titusz
delt és 1886-ban üzembe helyezett Cerchi-erőmű, valamint az I. táblázatban fölsorolt további áramfejlesztő telepek generátorainak feszültségszabályozását ugyanilyen önműködő berendezés végezte. A szabályozóellenállások be- és kikapcsolását áramreduktor közbeiktatásával a hálózati terhelőáram működtette. 1884-ben a turini kiállításon Bláthy képviselte a Ganzgyárat; erről, valamint a transzformátorrendszer kifejlesztéséről az I. fejezetben már részletesen szó volt. Az új rendszer szerint létesített energiatelepekhez számos új segédberendezés megalkotására volt szükség; ezek közül igen soknak a megvalósítása Bláthy nevéhez fűződik. Az ő szabadalma szerint készültek az 1884-ben kifejlesztett, 54. ábrán látható, nagypontosságú wattmérők. Az 1883-ban kialakított ,,Gnom” elnevezésű egyenáramú gépsorozatot a még gazdaságosabb A (delta) jelű sorozat követte 1885-ben, amely sorozatból a nagy váltakozóáramú generátorok gerjesztőgépeit is kifejlesztették. Egy ilyen ,,Gnom” típus és egy A gerjesztődinamó látható az 55. ábrán. 1889_végén hozta forgalomba a Ganz-gyár az első indukciós wattóraszámlálókat, (váltakozóáramú fogyasztásmérőket), amelyek szintén Bláthy szabadalmai szerint készültek. Ezeknek a számlálóknak a hajtóeleméül a Ferraristárcsát választotta; villamos és mágneses viszonyaik — alapos kísérletek eredményeként — olyan jól voltak megválasztva, hogy az áram és feszültség mágneses tere között közel 90° fáziseltolás volt, ami a feltétele annak, hogy a számláló a terhelés fáziseltolásától függetlenül a tiszta wattórákat mutassa. Ez a Ferraris-elv napjainkig is az összes indukciós wattóraszámlálók szerkezetének alapjául szolgál. Az első számlálók súlyaL20_kg volt; ezt az egységsúlyt Bláthy céltudatos fejlesztéssel 1934-ig 1,3 kg-ra csökkentette. A számlálók fejlődését tünteti föl az 56. ábra (284., 423.).TAz elsőlszamlálók egyikét az amerikai Fordmúzeum őrzi (ld. Fr. Jehl levelét, 10. ábra.). Egy 1899-ben gyártott Bláthy- Uzámláló pedig a bécsi Technisches Museum tulajdonában van (440.). A Cerchi erőmű gépházát ábrázoló 9. sz. kép bal oldalán látható kapcsológép egyetlen fogással lehetővé tette a generátorok és kábelek tetszőleges csoportosításban való be- és kikapcsolását. Ebben egy kézikerékkel hajtott kapcsolótengely nagyszámú higanykapcsolót működtetett a kívánt sorrendben (226., 425.). Ez a készülék is Bláthy termékeny agyában született 1885-ben. Bláthy 1887-ben a párhuzamos kapcsolási kísérletei alapján megállapította, hogy a párhuzamos járatás a szinkron gépeknél nem egyedül elektromos, hanem szabályozó probléma is (247., 14—16. p.). Első ízben Treviso város erőművében, 1888-ban sikerült Bláthynak az erőmű szíjhajtásos váltakozóáramú generátorait párhuzamos kapcsolásban tartani. Ezután 1888-ban a római Cerchi-erőmű második építési szakaszában két, egyenként 600 LE-s, gőzgéppel közvetlenül kapcsolt generátort sikerült zavartalan párhuzamos üzemben tartani. Kittlernek Rómában bemutatta Bláthy a párhuzamos kapcsolásban járó generátorüzemet. Kittler utóbb ennek dacára kijelentette, hogy nem tud hinni a gépek párhuzamos üzemének lehetőségében. 357
