Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Bláthy Ottó Titusz

delt és 1886-ban üzembe helyezett Cerchi-erőmű, valamint az I. táblázatban fölsorolt további áramfejlesztő telepek generátorainak feszültségszabályozását ugyanilyen önműködő berendezés végezte. A szabályozóellenállások be- és ki­kapcsolását áramreduktor közbeiktatásával a hálózati terhelőáram működ­tette. 1884-ben a turini kiállításon Bláthy képviselte a Ganzgyárat; erről, vala­mint a transzformátorrendszer kifejlesztéséről az I. fejezetben már részletesen szó volt. Az új rendszer szerint létesített energiatelepekhez számos új segéd­­berendezés megalkotására volt szükség; ezek közül igen soknak a megvalósí­tása Bláthy nevéhez fűződik. Az ő szabadalma szerint készültek az 1884-ben kifejlesztett, 54. ábrán látható, nagypontosságú wattmérők. Az 1883-ban kialakított ,,Gnom” elnevezésű egyenáramú gépsorozatot a még gazdaságosabb A (delta) jelű sorozat követte 1885-ben, amely sorozatból a nagy váltakozóáramú generátorok gerjesztőgépeit is kifejlesztették. Egy ilyen ,,Gnom” típus és egy A gerjesztődinamó látható az 55. ábrán. 1889_végén hozta forgalomba a Ganz-gyár az első indukciós wattóraszámlá­­lókat, (váltakozóáramú fogyasztásmérőket), amelyek szintén Bláthy szaba­dalmai szerint készültek. Ezeknek a számlálóknak a hajtóeleméül a Ferraris­­tárcsát választotta; villamos és mágneses viszonyaik — alapos kísérletek ered­ményeként — olyan jól voltak megválasztva, hogy az áram és feszültség mág­neses tere között közel 90° fáziseltolás volt, ami a feltétele annak, hogy a szám­láló a terhelés fáziseltolásától függetlenül a tiszta wattórákat mutassa. Ez a Ferraris-elv napjainkig is az összes indukciós wattóraszámlálók szerkezetének alapjául szolgál. Az első számlálók súlyaL20_kg volt; ezt az egységsúlyt Bláthy céltudatos fejlesztéssel 1934-ig 1,3 kg-ra csökkentette. A számlálók fejlődését tünteti föl az 56. ábra (284., 423.).TAz elsőlszamlálók egyikét az amerikai Ford­­múzeum őrzi (ld. Fr. Jehl levelét, 10. ábra.). Egy 1899-ben gyártott Bláthy- Uzámláló pedig a bécsi Technisches Museum tulajdonában van (440.). A Cerchi erőmű gépházát ábrázoló 9. sz. kép bal oldalán látható kapcsológép egyetlen fogással lehetővé tette a generátorok és kábelek tetszőleges csopor­tosításban való be- és kikapcsolását. Ebben egy kézikerékkel hajtott kapcsoló­tengely nagyszámú higanykapcsolót működtetett a kívánt sorrendben (226., 425.). Ez a készülék is Bláthy termékeny agyában született 1885-ben. Bláthy 1887-ben a párhuzamos kapcsolási kísérletei alapján megállapította, hogy a párhuzamos járatás a szinkron gépeknél nem egyedül elektromos, ha­nem szabályozó probléma is (247., 14—16. p.). Első ízben Treviso város erőművében, 1888-ban sikerült Bláthynak az erő­mű szíjhajtásos váltakozóáramú generátorait párhuzamos kapcsolásban tar­tani. Ezután 1888-ban a római Cerchi-erőmű második építési szakaszában két, egyenként 600 LE-s, gőzgéppel közvetlenül kapcsolt generátort sikerült zavar­talan párhuzamos üzemben tartani. Kittlernek Rómában bemutatta Bláthy a párhuzamos kapcsolásban járó generátorüzemet. Kittler utóbb ennek dacára kijelentette, hogy nem tud hinni a gépek párhuzamos üzemének lehetőségében. 357

Next

/
Thumbnails
Contents