Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Faller Jenő †: Hell József Károly
14. ábra A Heli József Károly-féle tűzgép részletének elvi vázlata helyesen a kazán működését a c szelep nyitásával szüntették meg, s a kazán vizét d csövön bocsátották ki. A fölül nyitott henger (15. ábra) magassága 2,9, átmérője 1,0 m, falvastagsága 34 mm volt. Fenekéből 5 csővezeték ágazott ki, melyek közül az a cső a gőznek a kazánból a hengerbe való bevezetésére szolgál. Ezt a nyílást egy fémből készült b retesz zárta el, melyet c karral mozgattak. A d csőből az é szelep nyitásával hideg víz ömlött a hengerbe, s az ott levő gőzt kondenzálta. A henger fenekén összegyűlt víznek egy részét az/csövön át, bizonyos fokig előmelegített állapotban, mint tápvizet időnkint a gőzfejlesztő kazánba vezették be, s a szükségletet meghaladó víz a g csövön át egy alant elhelyezett tartályba folyt. Az ötödik csövön mely a h kehellyel volt összeköttetésben s fémszeleppel volt ellátva, a hengerbe tóduló gőz kiszorította azt a levegőt, melyet a befecskendezett víz magával hozott, és amelyet egyébként az említett kehely víztartalma a szelepre gyakorolt nyomás útján zárva tartott. A gép hengerében működő dugattyú rúdját az erőátvitelt szolgáló 8,1 m hosszú, egyenlőtlenkarú emelővel lánc kötötte össze. Az emelő rövidebb karja 3,7, a hosszabb 4,4 m volt. Az emelő másik karját, melyre a vízemelő szivattyú rudazata és berendezése volt szerelve, ellensúly tartotta egyensúlyban, úgyhogy a gépnek csupán az emelt bányavíz súlyát kellett leküzdenie. A dugattyú felső lapjára b tartályból c csövön át vizet bocsátottak (16. ábra), mely egyfelől a külső levegőnek, másfelől a gőznek be-, illetve kiszüremlését akadályozta meg. Egyébként a dugattyúnak a henger falához való szoros illeszkedé-15. ábra A Hell József Károly-féle tűzgép részletének elvi vázlata 32
