Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Gohér Mihály: Zipernowsky-Déry-Bláthy, a transzformátorrendszer három magyar feltalálója

2.2 A transzformátor szerkezeti fejlődése A transzformátor első kiviteli alakjai (7., 8. és 12. ábrák) a mágneskor cse­kély szórásával tűntek ki, ennek következtében feszültségük a terheléssel csak igen kis mértékben ingadozott és ebben a vonatkozásban sok későbbi típust felülmúltak. Nagy hátrányuk volt viszont, hogy átütés esetén teljesen át kel­lett tekercselni a transzformátort, valamint az aránylag rövid élettartam (átlag csak 8 — 10 év), aminek oka a vasmagból való hőelvezetés tökéletlen­sége volt. Jobb hűtési viszonyoKat értek el a 18. ábrán látható fejlődési fokozat egy­ségeivel; ezeknél a vasszalagokból készült zárt vasmagra gombolyították a szigetelt primer és szekunder tekercset, az egész transzformátort pedig két vasgyűrű közé szerelték. Ilyen szerkezetű volt a Ganz-gyár 1889-ben legyártott ezredik transzformátora (18. ábra.). Lényegesen jobban megfelelt a gyakorlati üzem követelményeinek az 1889. év elején gyártásra került ún. ,,E” transzformátor, amelynek vasmagja két E alakú lemezcsomagból állt. Ezek sima homlokfelületei tompán illeszkedtek és köpenyszerűen fogták körül az egymás mellett elhelyezett primer és szekun­der tekercseket (19. ábra). Az egyik E alakú lemezcsomag kiszerelése után a tekercsek hozzáférhetővé váltak, ami a sérült tekercs kicserélését, valamint a transzformátor könnyű és gyors szét- és összeszerelését lehetővé tette. A sze­kunder tekercselés két tekercsből állt, ezek közé helyezték a primer tekercset. Ez a teljesen szimmetrikus elrendezés kedvező szórási viszonyokat eredménye­zett. A szerkezet hőelvezetése és szigetelése is lényegesen javult, ami által e transzformátorok élet­tartama sokkal hosszabb lett, ilyen típusok évtizedeken át áll­tak üzemben. A 20. ábrán látható az E típus szerkezeti fölépítése; az aktív részek ezeknél is két vas­tárcsa közé voltak szerelve. A 90-es évek kezdetén a két- és háromfázisú váltakozóáram beve­zetésével újabb műszaki és gaz­dasági fellendülésnek indult a vil­lamos energiaátvitel. A többfázi­sú áramrendszerek bevezetése tet­te lehetővé az egyszerű szerkeze­tű indukciós motorok gyors elter­jedését, az addig „verhetetlen” egyenáramú motorokkal szemben. A kétfázisú indukciós motort és 18. ábra A magtranszformátor fejlettebb alakja (az ezredik transzformátor, 1889) 303

Next

/
Thumbnails
Contents