Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Gohér Mihály: Zipernowsky-Déry-Bláthy, a transzformátorrendszer három magyar feltalálója
szükséges eszközök, amint erre Colombo és Galileo Ferraris olasz egyetemi tanárok a kiállítás alkalmával tartott előadásaikon rámutattak. Gaulard és Gibbs rendszerében a bekapcsolt fogyasztók (lámpák) számával változó nagyságú terhelési áram átfolyt az összes primer tekercsen, a nyitott vasmag miatt pedig nagy volt a készülékek mágnesező árama és szórási reaktanciája. Ezek következtében a fogyasztók kapocsfeszültsége erősen ingadozott a terheléssel és rossz volt a hatásfok is. A kapocsfeszültség szabályozása nehézkes és kellemetlen művelet volt. Ennek ellenére nagy elismerést és figyelmet aratott a berendezés. Gaulard aranyérmet és 10 000 Fr. tiszteletdíjat kapott. 1890-ben Lanzo pályaudvarán emléktáblát helyeztek el Gaulardnak, mint az első nagyobb váltakozóáramú távvezeték létesítőjének emlékére. Az akkori feltalálók és szakemberek az indukciós tekercsek gazdaságos működéséhez elengedhetetlennek tartották a szabad pólusok hatásának kialakulását. Azt hitték, hogy a pólus-, nem pedig az erővonalváltozás létesíti a vezetőkben az elektromotoros erőt, ezért alkalmazták a nyitott vasmagot. A feltalálók és kísérletezők tapasztalati úton rájöttek, hogy erős szikrák keltésére kedvezőbb a nyitott vasmag, mint a zárt. Magyarázatát azonban, ti. azt, hogy azonos indukció mellett nagy légrés esetén a felhalmozott mágneses energia lényegesen nagyobb — és így az áramkör megszakításakor jóval nagyobb szikrát kapnak — mint zárt vasmagnál, nem ismerték. Ennek a jelenségnek téves magyarázata is befolyásolta a nyitott vasmagos indukciós készülékek feltalálóit. Az első zárt vasmagos készüléket távírási célra Varley írta le 1856-ban (P. 4.). Ő a feltalálója a tárcsás tekercselésnek is (270., 7. p.). Említést érdemel még néhány szakember, akik a homályos kérdések tisztázásához ötletekkel járultak hozzá anélkül, hogy a gyakorlati megoldásig eljutottak volna. A francia Deprez és Carpentier egyik szabadalmukban világosan megfogalmazták a fel- és letranszformálás gondolatát, de gyakorlati megoldást nem nyújtottak. Werner Siemens is csak utalt egyik, a nagyfeszültségű villamos energiaátvitellel foglalkozó, 1883-ban tartott előadásában ennek a gondolatnak a helyességére: ,,Lehetne... az áramokat automatikusan is átalakítani, valamilyen fajta indukciós készülékkel. Ebben az esetben a vezetékeken váltakozóáramot kell vezetni.” Az amerikai I. B. Fuller ugyancsak foglalko-2. ábra A Gaulard—Gibbs-féle szekunder generátor (1883) 280
